111365. lajstromszámú szabadalom • Ivelt széncsúszódarabok elrendezése
Megjelent. 1935. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111365. SZÁM. V/g/2. OSZTÁLY. ívelt széncsúszódarabok elrendezése. C. Conradty cég- Nürnberg (Németország). Pótszabadalom a 110343. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi november hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi lebruár hó 27-ike. A nagyvasutak ívelt széncsúszódarabjaira tudvalevőleg nagy mechanikai igénybevételek hatnak. Az eddig ismert külső foglalatos széncsúszódarabok a ve-5 lük szemben támasztott követelményeknek nem felelteik meg teljesen, mert hajlítással év ülésekkel szemben Túlságosan csekély volt a szilárdságúik. ,Ez®k a hátrányok csak belső foglalatos szenes,úszó-10 darabokkal háríthatók el, melyeknek ívelt fegyverzetét köröskörül szén burkolja. Az eddig ismert, egyenes alakú, belső foglalatos háromélű széncsúszódaraboknál, mint amilyent pl. a 369012. számú 15 német szabadalmi leírás ismertet, a osúszódarab mindkét végére egy-egy segédfegyverzetet csavaroltak, mely — hogy a osúszódarab foroghasson — egy második fegyverzetben forgathatóan volt 20 ágyazva s az utóbbi fegyverzetrészt a végdianabon lenígeth'etően ágyiazták. A osúszódarab két végén elrendezett végdarabokat a stabilitás fokozására kapcsolórnddal kötötték össze, mely a vég-25 daraboknak alul kinyúló orraiba fogódzott és melynek rendeltetése kizárólag a merevítés volt. Az újiaibban használatos belső foglalatos széncsúszókengyeleket, melyeknél a 30 csúíszódiarabolknak nem (kell elfordulni, ia végdarabbal szilárdan kötik össze. Erre a felékeléssel és meleg felhúzással szemben legcélszerűbbnek az mutatkozott, hogy a végdarabokat a szén belsejében 35 ágyazott acélcsővel közvetlenül összeesavaroltuk. Kezdetben a fentemlített egyenes széncsúszódaráboknál használt, a kengyel alatt fekvő kapcsolórudat megtartották, de csakhamar meg volt állapítható, hogy a végdarabból kiálló orral 40 kapcsolódó rúd megfeszítése és összecsavarolása a végdarabokban kedvezőtlen hajlító igénybevételeket okozott, mely a teljes egészében ívelt kengyelelrendezés szilárdságát károsan befolyásolta, illető- 45 leg megrontotta. Viszont a szénnek nyomásra való igénybevételénél a vógdarabban olyan erők léptek fel, melyek az egyenes kengyelnél neim fordulnak elő és mielyek a kapcsoló- vagy merevítőrudat 50 kihajlították. Beható kísérleteink azt mutatták, hogy a viszonylag nagy súlyú kapcsolórúd alkalmazásától teljesen eltekinthetünk, ha megfelelő helyen egy vagy két, csupán 55 húzásra igénybevett, vékony rudat rendezünk el. Ezekben a rudakban gyakorlatilag csak húzóigénybevótelek lépnek fel, ha a széncsúszódarabbal olyan ponton kapcsolódnak, mely a csúszódarab 60 szelvénymaga.sságán belül fekszik. A vonórudak tengelyei célszerűen a tartócsap tengelyével egyvonalban vagy csak kevéssel e tengely aliatt fekszenek. A rudaknak húzásra való igénybevé- 65 tele az ívelt csúszódarabnak rendkívüli szilárdságot nyújt, mert az ív végei helyzetüket nem változtathatják meg, a kengyel nem hajlik meg ós a szenet csak nyomóerők veszik igénybe. 70 A mellékelt rajz a szóbanforgó elrendezések példáit mutatja. Az 1. ábra ívelt (a) széncsúszódarabot mutat, (b) végdarabokkal, (c) felfutósziairvakkal, (d) tartómapoikíkal éis az (í) 75 vonórudmak (e) csaviarolási helyeivel. A cső- vagy rúdalakú (g) tartófegyverzet a szén belsejében van.