111365. lajstromszámú szabadalom • Ivelt széncsúszódarabok elrendezése

Megjelent. 1935. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111365. SZÁM. V/g/2. OSZTÁLY. ívelt széncsúszódarabok elrendezése. C. Conradty cég- Nürnberg (Németország). Pótszabadalom a 110343. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi november hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi lebruár hó 27-ike. A nagyvasutak ívelt széncsúszódarab­jaira tudvalevőleg nagy mechanikai igénybevételek hatnak. Az eddig ismert külső foglalatos széncsúszódarabok a ve-5 lük szemben támasztott követelmények­nek nem felelteik meg teljesen, mert hajlí­tással év ülésekkel szemben Túlságosan csekély volt a szilárdságúik. ,Ez®k a hátrá­nyok csak belső foglalatos szenes,úszó-10 darabokkal háríthatók el, melyeknek ívelt fegyverzetét köröskörül szén burkolja. Az eddig ismert, egyenes alakú, belső foglalatos háromélű széncsúszódarabok­nál, mint amilyent pl. a 369012. számú 15 német szabadalmi leírás ismertet, a osúszódarab mindkét végére egy-egy se­gédfegyverzetet csavaroltak, mely — hogy a osúszódarab foroghasson — egy második fegyverzetben forgathatóan volt 20 ágyazva s az utóbbi fegyverzetrészt a végdianabon lenígeth'etően ágyiazták. A osúszódarab két végén elrendezett vég­darabokat a stabilitás fokozására kap­csolórnddal kötötték össze, mely a vég-25 daraboknak alul kinyúló orraiba fogód­zott és melynek rendeltetése kizárólag a merevítés volt. Az újiaibban használatos belső foglala­tos széncsúszókengyeleket, melyeknél a 30 csúíszódiarabolknak nem (kell elfordulni, ia végdarabbal szilárdan kötik össze. Erre a felékeléssel és meleg felhúzással szem­ben legcélszerűbbnek az mutatkozott, hogy a végdarabokat a szén belsejében 35 ágyazott acélcsővel közvetlenül összeesa­varoltuk. Kezdetben a fentemlített egye­nes széncsúszódaráboknál használt, a kengyel alatt fekvő kapcsolórudat meg­tartották, de csakhamar meg volt állapít­ható, hogy a végdarabból kiálló orral 40 kapcsolódó rúd megfeszítése és összecsa­varolása a végdarabokban kedvezőtlen hajlító igénybevételeket okozott, mely a teljes egészében ívelt kengyelelrendezés szilárdságát károsan befolyásolta, illető- 45 leg megrontotta. Viszont a szénnek nyo­másra való igénybevételénél a vógdarab­ban olyan erők léptek fel, melyek az egyenes kengyelnél neim fordulnak elő és mielyek a kapcsoló- vagy merevítőrudat 50 kihajlították. Beható kísérleteink azt mutatták, hogy a viszonylag nagy súlyú kapcsolórúd al­kalmazásától teljesen eltekinthetünk, ha megfelelő helyen egy vagy két, csupán 55 húzásra igénybevett, vékony rudat ren­dezünk el. Ezekben a rudakban gyakor­latilag csak húzóigénybevótelek lépnek fel, ha a széncsúszódarabbal olyan pon­ton kapcsolódnak, mely a csúszódarab 60 szelvénymaga.sságán belül fekszik. A vonórudak tengelyei célszerűen a tartó­csap tengelyével egyvonalban vagy csak kevéssel e tengely aliatt fekszenek. A rudaknak húzásra való igénybevé- 65 tele az ívelt csúszódarabnak rendkívüli szilárdságot nyújt, mert az ív végei hely­zetüket nem változtathatják meg, a ken­gyel nem hajlik meg ós a szenet csak nyomóerők veszik igénybe. 70 A mellékelt rajz a szóbanforgó elrende­zések példáit mutatja. Az 1. ábra ívelt (a) széncsúszódarabot mutat, (b) végdarabokkal, (c) felfutó­sziairvakkal, (d) tartómapoikíkal éis az (í) 75 vonórudmak (e) csaviarolási helyeivel. A cső- vagy rúdalakú (g) tartófegyverzet a szén belsejében van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom