111363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz lágyítására
Megjelent. 1935. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^Büflgr SZABADALMI BIROSA G tSfF SZABADALMI LEIRAS 111363. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. Eljárás víz lágyítására. Chemische Fabrik Budenheim Aktieng-esellschaft cégrMainz. A bejelentés napja 1933. évi december hó 30-ika. Ismeretes, hogy a víz keménységét teljes mértékben megszüntethetjük, amenynyiben a keménység-okozókat trialkáliíoszi átokkal, elsősorban trinátriumfosz-5 tattal, oldhatatlan vegyületek jól szűrhető alakjában csapjuk ki. Javasolták már továbbá azt is, hogy a víz keménységokozóit alkálifluoridokkal való kezeléssel oldhatatlan földalkálifluo-10 ridok alakjában csapják ki. Kitűnt, hogy a víz teljes mértékű lágyítását kiváló eredménnyel olykép valósíthatjuk meg, hogy a vizet, a keménységokozók kicsapására, fluortartalmú al-15 kálifoszfátokkal, elsősorban nátriumfoszfátfluoridokkal, mint pl. nátriumfoszfátfluoriddal (2Na3 P0..NaF.19H2 0) elegyítjük, a jelenlévő keménységokozóknak megfelelő mennyiségben. Emellett ajánla-20 t,os, hogy a víznek ne az összkeménységét távolítsuk el fluortartalmú alkálifoszfátokkal, hanem a vizet, ez anyagokkal való kezelése előtt, előlágyításnak vessük alá és csak az előlágyított víz. maradék-25 keménységét távolítsuk el a fluortar -talmú alkálifoszfátokkal. A víznek előlágyítása tetszőleges módon, pl. szódával, marónátronnal, mésszel, báziskicserélőkkel stb. történhetik. Különösen ajánlatos S0 a víz előlágyítását lúgosán reagáló kazániszapvízzel vagy visszavezetett kazánvízzel végezni, mert ezután a víz teljes mértékű lágyítására már csak nagyon csekély mennyiségű fluortartalmú alkáli-35 foszfátra van szükség. Ha ugyanis a víz maradék-keménységének eltávolítására fluortartalmú alkálifoszátot használunk, a lágyítás folyamán végbemenő vegyi átalakulások következtében olyan kazánvíz t0 áll elő, amely lúgosán reagál, úgy, hogy már ezt a kazánvizet, amely a maradékkeménységnek a fluortartalmú alkálifoszfátokkal való lágyítása folytán lúgosán reagál, felhasználhatjuk a víz előlágyítására, mielőtt még a találmány szerinti 45 utánlágyítást nátriumfoszfátfluoridokkal stb., elvégeznők. A víznek alkálifluoridokkal való ismert lágyításával szemben az új eljárásnak az az előnye, hogy a víz keménység- 50 okozóival létesülő apatítszerű vegyületek gyakorlatilag teljesen oldhatatlanok ós nagy pelyhekben, könnyen szűrhetően, válnak ki, viszont pusztán alkálifluoridokkal való lágyítás esetén a csapadé- 65 kok nyálkás, rosszul szűrhető alakban válnak ki, ami a főoka annak, hogy a víznek alkálifluoridos lágyítása nem ment át a gyakorlatba. Az új eljárásnak egyik előnye a tri- 60 nátriumfoszfáttal és egyéb foszfátokkal való ismerete® vízlágyítással szemben, hogy a fluortartalmú alkálifoszfát, például a nátriumfoszfát-nátriumfluorid, újabb eljárásokkal olcsóbban állítható elő, 65 mint a trinátriumfoszfát. További lényeges előnye az új eljárásnak az ismert trinátriumfoszfát-lágyítással szemben az, hogy a kicsapási reakciók gyorsabban folynak le, olyanannyira, hogy már ala- 70 csonyabb hőmérsékleten kedvezőbb eredményeket adnak, mint a tisztán trinátriumfoszfáttal végzett lágyítás. Ha magasabb hőmérsékleteken dolgozunk, úgy a találmány szerinti eljárással, a 75 kicsapási reakció rendkívül gyors lefolyása folytán, kisebb berendezésekkel végezhető a lágyítás, mint amilyenekre tr in átrium foszfáttal való lágyítás esetén van szükég. 80
