111354. lajstromszámú szabadalom • Javítások economisereken

Megjelent. 1935. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI szabadalmi bíróság SZABADALMI LEIRAS 111354. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. Javítások economisereken. Rényi Arthur oki. gépészmérnök és Ganz és Társa villamossági-, gép-, waggon- és hajógyár részvéuytársasága cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 27-ike. Ismeretesek oly berendezések, melyek tüzelések távozó füstgázaiban foglalt melegmennyiség egy részének hasznosítását teszik lehetővé úgy, hogy azt melegátvivő > készülék segítségével a kazántápvízbe viszik át és ezzel a kazántápvizet előmelegítik. E berendezések az u. n. economiserek. E berendezéseknek azonban bizonyos hátrányaik vannak. Nevezetesen azok rend) szerint csőrendszerek, melyeknél a füstgáz, melyből melegmennyiségének v

egy részét elvonni kívánjuk, normálisan a csövek külső felületén halad végig, míg a felmelegítendő víz ,a csövek belsejében halad. > Tekintettel arra, hogy rendszerint 100 C°nál magasabb hőmérsékletre kell a vizet felmelegíteni, a vizet a csövekben oly nyomás alatt kell tartani, hogy az az elérendő maximális hőmérsékletnél még folyékony 3 állapotban maradhasson. A legtöbb esetben azt a megoldást választják, hogy az economiser csöveinek belső terét a kazánvíztérrel hozzák közvetlen összeköttetésbe azzal, hogy az economisert a táp-5 vízszivattyú nyomóvezetékébe ez utóbbi és a kazán közé kapcsolják. Ezen majdnem kizárólagosan használatos elrendezés mellett, melytől eltérő elrendezés (pl. egy közbenső nyomás alkal-0 mazása az eoonomiserben) nagy szerkezeti komplikációkkal jár és csak kivételes esetekben alkalmazzák, az economiser csöveit a mondottak folytán a következő követelmények szerint kell kiképezni: 5 1. A csöveknek oly falvastagságot kell adni, hogy azok a kazánnyomásnak ellenállni tudjanak. 2. A csövek alakját úgy kell megválasztani, hogy a bennük a tápvíz felmelegedése folytán fellépő kazánkőlerakódások köny- 40 nyen eltávolíthatók legyenek; nem lehet tehát egy bizonyos határon alul kis átmérőjű csöveket alkalmazni, mert ezekbe a tisztító szerszámmal nem lehetne behatolni. 45-3. Ezen utóbbi okból nem célszerű kígyócsövek alkalmazása sem, holott, mint a túlhevítők példája mutatja, nagy fűtőfelületnek kis helyen való elhelyezésére a kis átmérőjű és kígyóalakú csövek a &o legalkalmasabbak. 4 A csövek anyagának megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy az a belső (tápvíz okozta) korróziónak és végül 5. a külső (füstgáz okozta) korróziónak 5& lehető jól ellen tudjon állni. Ezen öt követelmény teljesítése, bármilyen kompromisszumot választunk is, egyidejűleg csupán jelentékeny költséggel lehetséges. 60' A 2—5. követelmények szempontjából pl. a kiváló hővezető képességű sárga és vörösréz volna a legmegfelelőbb anyag, mivel ezeknél a korrózióval szemben való ellenállás igen jó, szilárdságuk is arány- 6V lag kedvező, az ezekből készült csövek bármely kígyóalakra meghajlíthatok és fair vastagságuk is csökkenthető a szilárdság által megengedett határig, költséges voltuk folytán azonban gazdaságosan csak úgy 7Ö> volnának alkalmazhatók, ha az 1. követelményre nem kellene tekintettel lenni. A találmány szerint a fenti nehézséget úgy küszöböljük ki, hogy a füstgáz mele-