111342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bolyhos felületű textilszövedékek, különösen pamutszövetek előállítására

Megjelent 1935. évi január lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111342. SZÁM. VIII/Í. OSZTÁLY. Betonalapú, kétrétegű úttest. Bálint Imre oki. mérnök, min. tanácsos Gyula. A bejelentés napja 1934. évi április hó 18-ika. A találmány főleg kő- vagy műkőlapok­kal burkolt, betonalapú, kétrétegű úttes­tek új szerkezeti kiképzésére irányul, amely főleg keskeny, egyjáratú utakhoz 5 van szánva s ezek gazdaságos és tartós megépítését teszi lehetővé. Az alapgondolat az, hogy betonalapra, cementhabarcsba rakott, sajtolt műkő­lapok rendszerét útépítésre tegyük alkal-10 mássá, hogy ennek sokirányú előnyeit hasznosíthassuk. Ezt a feladatot, lényegileg, úgy oldjuk meg, hogy az úttesthez trapézalakú, vagyis kétoldalt lerézselt keresztszelvényt válasz-15 tunk és a pálya szélein olyan szegélyköve­ket alkalmazunk, amelyeknek két síkban fekvő, felső felülete a rézsüs szélekre is ki­terjed, tehát átmenetet képeznek a pályá­ról a lejtős szélekre, ill. ez utóbbiakat a 20 pályával egybekapcsolják. Ezzel elsősorban elejét vesszük a szé­lek kitöredezésének és így a burkolat meg­bomlásának; továbbá lehetővé tesszük, hogy a pályáról letért vagy lecsúszott jár-25 műkerék a lejtős széleken könnyen vissza­kapaszkodhassék. Ezzel egyben tárgy­talanná válik a keskeny burkolatok ellen támasztani szokott egyik legsúlyosabb ki­fogás. Viszont a lejtős szélek a szegély-30 köveknek kellő támasztékot is adnak s így ez a kétféle újítás kölcsönösen kiegészíti egymást és fokozottabb mértékben hat közre célunk elérésére. Emellett az úttest alsó széleit (a kereszt-35 szelvény sarkait), célszerűen, zúzott kőből vagy kavicsból készítjük úgy, hogy az út­testet kétoldalt háromszögkeresztszelvényű kavicsszalag egészíti ki, aminek ugyan­csak kétféle célja van. Érdes felületénél 40 fogva egyrészt meggátolja a járműkerekek további lecsúszását, ill. ha a kerék a föld­padkában egészen lesüllyedt volna, meg­könnyíti a kerék visszakapaszkodását, másrészt pedig a talajnedvesség elvezeté­sét közvetíti, amennyiben nemcsak a felül- 45 ről jövő csapadékvizet, hanem a töltésből eredő ós a burkolat alatti homokrétegen elvezetett nedvességet összegyűjti és a padka alatti, helyenként hozzácsatlakozó, keresztirányú kavicsszivárgók közvetítésé­vel az oldalárkok felé továbbvezeti. A mellékelt rajz 1. ábrája az úttest keresztszelvényét (fél szelvényét), a 2. ábra pedig felülnézetét mutatja, mely­nél olyan megoldást tételeztünk fel, ahol a pályát képező, felső kéreg hatszögletű, sajtolt műkőlapokból készült. (1) jelöli a betonlapot, (2) az alatta el­terített homokréteget, (3) a felső műkőbur­kolatot; (4) a szegélyköveket, (5) az oldalsó, csatlakozó kavicsszalagot, (6) a földpadkát és i(7) az alatta elvonuló kavicsszivárgókat. A burkolat —• legcélszerűbben — kis­méretű, hatszögletű, sajtolt lemezekből 65 készül, amelyek cementhabarcsba vannak ágyazva a hézagok híg cementtel való ki­öntésével; tehát teljesen merev rendszerű burkolat, mely az újabb tapasztalatok sze­rint legelőnyösebbnek bizonyult. 70 Ugyanígy vannak a (4) szegélykövek is ágyazva, melyek az ábrázolt példánál felülnézetben négyszögalakúak, míg füg­gélyes metszetük szabályos ötszög alakú. A szegélykő oldalfelületei a felszín két sík- 75 jávai mindenütt derékszöget zárnak be úgy, hogy mind a burkolat felőli oldalon, mind a rézsűhöz csatlakozó oldalon a felü­leti síkokra merőlegesen állanak. Ezeken az oldalfelületeken, célszerűen, vízszintes 80 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom