111332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövött kelmék előállítására

r Megjelent. 1935. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111332. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás szövött kelmék előállítására. Wallin Ernst Harald diszpoueiis Arvika. A bejelentés napja 1932. évi december hó 24-ike. A találmány eljárás szövött kelmék előállítására, amelyek mint tömlőszövetek műszaki célokra, pl. papír- és nyomda­ipari célokra, vasalóüzemek és más ipa-5 rok számára mint nemez felhasználhatók. A találmány mindenek felett egyenlete­sebb és minden tekintetben jobib termék előállítását célozza, mint amilyent mos­tanáig az ismert eljárások segélyével elő 10 lehetett állítani. A találmány szerinti el­járás lehetővé teszi azt is, hogy viszony­lag kis szélességű szövőszéken, teljesen egyenletes és hibátlan szövött kelmét oly szélességben lehet előállítani, amely szé-15 lesség a szövőszék szélességét lényegesen meghaladja, ami a jelenleg használatos eljárásoknál nem volt megvalóisítható. A találmány szerinti eljárást, amely az előzőkben megjelölt fontos műszaki előnyt • 20 biztosítja, főként az jellemzi, hogy két vagy több állati eredetű anyagból való szövetréteget növényi eredetű fonalakkal összeszövünk, amely utóbbi fonalak a szövetrétegeknek az előállítás alatti ösz-25 szetartását, azaz osak a szövés tartama alatti vtagy úgy a szövés, mint az appre­tálás alatti összetartását biztosítják, amely fonalakat azoniban a szövött kelme appre­tálása előtt, alatt vagy után elszenesítjük. 30 A mellékelt rajz 1—-13. ábráin a talál­mány szerinti eljárásnak különböző szövött kelmék előállítására való felhasz­nálása vázlatos feltüntetésben látható. Az 1. ábrán az állati származású anyag-35 ból való szövetrétegek (a)j val és (b)-vel je­lölték. amelyek á találmány szerint a nö­vényi eredetű (c) fonalakkal vannak egy­mással összeszőve. A szövés alatt a (c) fo­nalak a szövetrétegek mindennemű csú­szását meggátolják. 40 Miután az (a) és (b) szövetrétegeket megszőttük, azokat pl. mielőtt még a (c) összekötő fonalakat elszenesítettük volna, kallózási műveletnek vethetjük alá. Azel­szenesítés után az elszenesítéssel elválasz- 45 tott szövetrétegeket adott esetben folyta­tólagosan appretálásnak vethetjük alá. A 2. ábrán (a, b) és <d) állati eredetű anyagból való három szörvetréteget jelöl­nek. Mindhárom szövetréteget növényi 50 eredetű (c) fonalakkal szőjjük össze. Szövött kelméknek négy rétegben való előállításánál vagy az összes rétegeket ke­resztüimenő növényi fonallakkal szőhetjük össze — mint ezt a 3. ábra mutatja — 55 vagy a szövetrétegek párosával közös nö­vényi fonalakkal szőihetők össze, mint ez a 4. ábrán látható. A 3. ábrán az állati ere­detű anyagból való (4) szövetréteg jelzései (a, b, d, e), amelyek az összes rétegeken 60 keresztülmenő (c) növényi fonalakkal van­nak összeszőve. A rétegeknek az elszene­sítéssel való szétválasztása ebiben az eset­ben természetesen az apppetál ás előtt vagy alatt, azonban nem az appretálás 65 után történik. A 4. ábrán az állati anyag­ból való szövetrétegek jelölései (a, b, d, e), amelyek közül az {a) és (b) szövetrétegek a (c) növényi fonalakkal és a (d) és (e) szövetrétegek a (cl) növényi fonalakkal 70 vannak összeszőve. Az ily módon végzett összeszövés után az (a) és (b) szövetréte­gek együttesen választhatók el a (d) és (e) szövetrétegektől és a két szövetrétegpár külön-külön appretálható és elszenesítéssel 75 egyes rétegekre szétválasztható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom