111302. lajstromszámú szabadalom • Hatkerekű kocsik vagy más efféle járművek egyik oldalán egymás mögött fekvő két kerék elrendezésre

Megj elent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111302. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Hatkerekű kocsik vagy más eféle járművek egyik oldalán egymás mögött fekvő két kerék elrendezése. Daimler-Benz Aktiengesellschaft cég Stuttgart-Untért ürkheim. A bejelentés napja 1934. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 6-ika. A találmány hatkerekű kocsik vagy más eféle járművek egyik oldalán egymás mögött fekvő két kerék elrendezése, mely ikerekeket lengő emeltyűkön vagy csatló-5 rudakon ágyazzuk. Utóbbiak a kerekek közti középső haráinttengelyek körül lengenek és azokat közös lemezrugó rugózza. A találmány szerint a kereten, a kerekek között, egymás mellett ágyazott, a kereke-10 fcet ellenkező végeiken hordozó lengő emeltyűket tokszerűen képezzük ki és azok a belülről hozzájuk támaszkodó, a lengő emeltyűk között a kereten ágyazott lemezrugót magukba zárják. 15 A találmány előnye a lengő emeltyűpárok igen célszerű elrendezése és rugózása, minthogy a rugók a lengő emeltyűtokban szennyeződés és sérülés ellen védve vannak és nem igényeinek külön helyet; 20 éppen ezért a lengő emeltyűket a rugók akadályozása nélkül igen merevre és erősre képezhetjük ki. A lemezrugó lengethető ágyazása miatt egyszersmind a jármű jobb terepjáróképességét érjük el, mert a rugó 25 az egymás mögött eLhelyezett kót kerék között kiegyenlítő hatást fejit ki. A találmány ezzel összefüggésben a keret igen célszerű merevítését, valamint a hajitómű és a fékszerkezet alkalmas elrendezé-30 sét is felöleli. A mellékelt rajzok a találmány szerinti elrendezés egyik foganatosítási alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra az alváz oldalnézete, a 2. ábra 35 A—B vonala szerinti metszetben. A 2. ábra felülnézet. A 3. ábra a keréktok metszete az 1., illetve 5. ábra C—D vonala szerint. A 4. ábra metszet az 5. ábra E—F vonala szerint. Az 40 5. ábra az egyik csatlórúd csuklózásának nézete, részben metszete. A keret a külső (1) hossztartókból áll (2. ábra). Az ezek közti X-tartó középső (2) részét a (3) tartók, hevederek kőzve- tö ütésével a külső hossztartókhoz csatlakoztatják. A (4) haránttartó is az X-tartót a hossztartókkal köti össze. A hossztartókon levő mindegyik bekötési helyre kívülről egy (5) csapágyat erősítünk, melyek- 50 ben a (6) lengő darabokat vagy közdarabokat a (7) tengelyek körül forgathatóan ágyazzuk (5. ábra); a (7) tengelyek alatt a tokalakú (8) csatíórudak vagy lengő emeltyűk a (9) csapok révén a (6) lengő dara- 55 bakhoz csatlakoznak. A (6) lengő darabokhoz erősített (10) rugók az őket körülvevő (8) csatlórudakban a (11) támaszon nyugszanak. A csatíórudak végén tokszerű (12) toldatok vagy bővítések vannak, melyekre 60 oldalról a (14) ikerekek (13) agyát helyezzük (3. ábra). A ikeret közepe fölött a (15) csuklós főhajítótengely halad elölről hátrafelé (2. ábra). A (16) fogaskerékmű a második 65 (17) csuklós tengelyt hajtja (1. ábra), mely viszont csigák és csigakerekek, valamint a (27) differenciálmű útján (2. ábra) a (18) csuklós tengelyeket hajtja. Utóbbiak a hajtóerőt a (12) tokcsatlórúdban (3. ábra), 70 illetve a (13) agydarabban elhelyezett (19) előtét útján a hozzátartozó (14) kerekekre továbbítják. A futókerekek fékezésére való szerkezet (20) szögemeltyűjét (1. ábra) a kerethez 75 csuklósan erősítjük. E szögemeltyű egyik t*