111290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyers cukorlé derítésére égetett mésszel

ít*' Megjelent 1934. éy i december hó 1 5>c n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111290. SZÁM. —IY/d. OSZTÁLY. Eljárás a nyers cukor lé derítésére égetett mésszel. . Kladnig-gr Alajos főigazgató Kaposvárott. A bejelentés napja 1933. évi december hó 15-ike. Ismeretes a cukorgyártásban a nyers lé­nek égetett mésszel oly módon való derí­tése, hogy a mész oltását magával a lével eszközöljük; ez az ú. n. száraz derítés. Ez 5 az eljárás, bár szénben, kokszban, mészkő­ben nagy megtakarításokat helyezett ki­látásba, nem tudott elterjedni, ami a kö­vetkező okokra vezethető vissza. Az említett száraz derítésnél répára szá-10 mítva mintegy 1—VA súlyszázalék égetett mészre van szükség. Ezt a tekintélyes égetett mész mennyiséget a mészkemencé­ből szállítóberendezésekkel a cukorgyári helyiségekbe kell beszállítani és ott ol-15 tani; az oltást nagy habzás, gáz-, gőz- és ködképződés kíséri, ami tűrhetetlen üzemi állapotokat teremt, mert igen nagy tér­fogatú légnemű anyagok keletkeznek. Hozzájárul ehhez az eljárás rossz hatás-20 foka is, ami azzal magyarázható, hogy az égetett mész beadagolása mindég nagy da­rabokban történik, ami rendszerint cukor­veszteségeket okoz. A találmányt tevő eljárás és berendezés 25 az említett hátrányokat megszünteti és le­hetővé teszi a száraz derítési eljárásnak kedvező üzemi viszonyok között takaréko san való gyakorlását. Az eljárás lényege az, hogy a mész ol-30 tását a cukorgyári helyiségen kívül az oda kivezetett derítendő lével eszközöljük, az­után a meszes cukorlevet további keze­lésre visszavezetjük a gyárhelyiségbe. Az eljárás további jellegzetessége abban 35 van, hogy ezen művelethez aprított ége­tett meszet alkalmazunk. Az ugyancsak a találmány körébe tar­tozó, az eljárás foganatosítására való be­rendezés áll egy, a cukorgyári helyiségen 40 kívül felállított égetett mész, — aprító­gépből, egy mészoltókészülékből —• mely lehet zárt dob vagy nyitott vályú vagy tartály, célszerűen keverő- és továbbító lapátokkal, és egy, az aprított égetett me­szet az oltókészülékbe behordó szállító- 45-készülékből. Ezt a berendezést egészen vagy nagyrészt nyitott fészerben lehet el­helyezni, hogy a fejlődött gőzök és gázok eltávozhassanak. A találmány szerinti eljárással és be- 50> rendezéssel elérjük, hogy a mész oltásánál keletkező gázok és gőzök az üzemtelep le­vegőjét nem rontják, port, piszkot nem okoznak. Emellett technológiai vonatko­zásban a találmány az ismert elrendezé- 55-Bekhez képest egyszerűbb és olcsóbb meg­oldást hoz javaslatba, mert könnyebb fel­adat a nyers cukorlevet a gyárból kive­zetni, vele a meszet oltani és a meszes le­vet a gyárba visszavezetni, mint az ége- SO' tett meszet oltás céljából szállítószerkeze­tekkel behordani a gyárba. A csatolt rajzon a találmány szerinti berendezés egy példaképem kiviteli alakja vázlatosan van bemutatva. 65-(a) a cukorgyári épület, (b) egy külön­álló, esetleg a gyárhoz támaszkodó fészer, (c) a mészégetőkemence, (d) az égetett me­szet aprító berendezés, (e) felvonó, mely az aprított meszet az (f) mészoltóba vezeti. 70 Ide vezetjük a (g) csövön át a gyárból a nyerslét, amelyet miután vele a meszet oltottuk, kavics- és homokülepítőkön át a (h) csövön visszavezetünk a gyárba és ott ismert módon tovább feldolgozzuk. 75. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a nyers cukorlé derítésére ége­tett mésszel, azzal jellemezve, hogy a mész oltását a cukorgyári helyiségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom