111272. lajstromszámú szabadalom • Ürlap

ít*' Megjelent 1934. éyi december hó 15>cn. MAGYAR KIRÁLYI ^SBjMr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111272. szám. — IX/a/b. osztály. Űrlap. Lichtenberg- István kereskedő Budapest. Pótszabadalom a 108213. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi január hó 31-ike. A találmány a 108213. sz. törzsszaba­dalommal védett űrlap célszerűbb meg­oldási alakjaira vonatkozik. A 108213. sz. törzsszabadalom szerint a 5 (d) ellenőrzőjel az űrlap mellső oldalán van, azonban ez — célszerűen — elhe­lyezhető az űrlapnak az ellenőrző szel­vény szövegét tartalmazó, hátsó oldalán is, mely esetben azonban, amint ezt az 10 1. ábra mutatja, az ellenőrzőjel nem a (9), hanem a (8) számjegy mellett, a (8) számjegy felé irányulóan alkalmazandó. Az űrlapnak egy további, célszerű meg­oldási alakja szerint az egyjegyű szám-15 jegyek két sorát nem az űrlap két külön­böző oldalán, hanem az űrlapnak ugyan­azon oldalán, egymás alatt, ugyanazon sorrendben, de egy-egy számjeggyel el­toltan rendezzük el és pedig annyiszor 20 két sorban, ahány jegyű szám rögzíté­sére az űrlapnak szolgálnia kell. Ez ugy értendő, hogy az ily űrlapokat ki-ki, saját céljainak megfelelően, annyi kettős számjegysorral láttatja el, ahány jegyű 25 számok nyugtázása az illető üzem szá­mára előreláthatólag valószínű. A kisebb üzem, mely előreláthatólag 1—99 pengőig terjedhető nyugtákkal operál s a fillérek rögzítését a nyugtáknál elhanyagolja, te-30 hát legfeljebb kétjegyű számok rögzíté­sére van szüksége, nyugtázás céljából oly űrlapokat használhat, melyek két ily ket­tős számjegysort tartalmaznak. A nagy vállalat, melynek pénztárforgalmánál 35 1000 pengős összegek is szokásosak (a fil­lérek rögzítését nem véve figyelembe), oly űrlapokkal látja el magát, melyek négy ily kettős számjegysort tűntetnek fel. A mellékelt rajzok 2. és 3. ábrája az el- 40 rendezés egy-egy példaképeni megoldási alakját mutatja. Eszerint az űrlapnak a szöveg felvételére való, két szélső (a) és (b) szakasza közötti (c) szakaszán két 0—9-ig terjedő számjegysort hord, ame- 45 lyek közvetlenül egymás alatt, ugyanazon sorrendben, de egy számjeggyel eltoltan vannak elrendezve, úgyhogy az egyik számjegysor (0) számjegye alatt — illető­leg felett — a másik számjegysor (1) 50 számjegye, stb. fekszik. Ha pl. az űrlapot az (x, x) vonal mentén vágjuk el, akkor a vágási él mentén az űrlap egyik részé­nek felső sorában ugyanazon szám szere­pel, mint az elvágott űrlap másik részé- 55 nek alsó sorában, úgy hogy az űrlap egyik része a másik rész ellenőrzésére szolgálhat. E közvetlenül egymás alatt és ugyan­azon sorrendben, de egy számmal eltoltan 60 alkalmazott számjegysoroknak egymástól való éles és feltűnő megkülönböztetése végett az egymást kiegészítő, kettős számjegysorok mindegyik alsó sorát a felső sortól eltérő színben vagy eltérő ki- 65 képzésű kivitelben alkalmazzuk. Az űrlapnak ilyen egyoldalon való meg­oldása esetén a (d) ellenőrzőjelet az űr­lapnak az összes számjegysorokat tartal­mazó oldalán a (8—9), illetőleg (9—8) 70 számjegysor mellett, e számjegysor felé irányulóan célszerű elhelyezni. Hogy az űrlap számjegyei, akár az egy-, akár a kétoldalú megoldásnál, könnyebben legyenek egymástól elválaszthatók, a 75 számjegyek közötti elválasztóvonal mentén keresztmetszetgyengítést, pl. (m) perforá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom