111258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nyújtható szalag előállítására műfonórostokból

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111358. SZÁM. — XIV/a/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék nyújtható szalag előállítására műfonórostokból. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég" Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi február hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 24-ike. TöSbbíziben ajánlották már végtelen mű­rostokból álló szalagból olyan szalagnak, mely elszakított műrostokból áll, szakí­tás útján való előállítását. Azonban a 5 szalag az eddigi javaslatok szerint a sza­kítás közben nyomás által tetemes mecha­nikai igénybevételnek van alávetve, mely a rostanyag érzékeny elemi alakzatait annyira károsan befolyásolja, hogy az 10 így előállított előfonatokkal csupán gyapjúszerű, azaz bolyhos fonalat sike­rül előállítani. A találmány ugyancsak végtelen rost­szalagok szakítása nyújtható szalaggá, 15 tehát előfonattá, azonban a rostalakza­tokra gyakorolt minden nyomás mellőzé­sével. Ha sikerül e káros nyomás kikap­csolása, úgy ezen munkamód terméke sima, vászon- vagy chappe-szerű fonal, 20 melyet az eddigi ismeretes eszközökkel előállítani nem lehetett. A rostszalagot a találmány szerinti el­járás szerint a szakítószervek között nem befogással tartjuk meg, hanem fékezés-25 sel, mely úgy következik be, hogy a rost­alakzatot egyrészt szabályozhatóan mozgó, másrészt mozgó vagy álló hengerek vagy rudak körül, vagy pedig görgők és rudak kombinációja felett vezetjük el. így kü-30 lonö-sen a bevezető- vagy húzóímű cél­jára alkalmazunk három, esetleg több hengerű hengerművet, mimellett a húzó­mű görgői nagyobb kerületi sebességgel forognak, mint a bevezetőműói. Ezzel a 35 két hengermű, között szakítás következik be, oly rostdarabokká, melyek rövideb­bek, mint a bevezető és húzómű közötti távolság. Hasznosnak mutatkozott, különösen a 40 bevezetőmű helyett, nem hengerekből álló szerkezetnek, hanem egy meghajtott henger •— amely tűhengerként vagy ha­sonló módon lehet kiképezve — helytálló rudakkal valló kombinációjának haszná­lata, mikor is a megmunkálandó rost- 45 szalagot egy- vagy többszörösen e rudak köré csavarjuk, hogy nagyobb fékezőha­tást érjünk el. Hogy az efféle szalagokat hogyan kell rudak körül vezetni, úgy, hogy a szalag önmagában ne súrlódjon, 50 ismeretes. A találmány további kiképzésénél a be­vezető- és nyujtómű között még egy to­vábbi szalagfeszítőkészüléket alkalma­zunk, amely úgy vízszintes, mint függőié- 55 ges irányban előállítható és ezáltal a feszítőberendezés a bevezető- és a húzó­műhöz képesti helyzetének tetszés sze­rinti változtatását teszi lehetővé. Hasznosnak mutatkozott továibbá a 60 rostszalagnak előre meghatározott helyen való elszakítás számára való oly előkészí­tése, hogy a rostszalagot magátoanvéve ismeretes módon vagy a bevezető- és a húzómű között, vagy a bevezetőmű és a 65 szalagot feszítő szerkezet között periodi­kusan folytonosan megnedvesítjük. A találmány szerinti eljárást és az en­nek foganatosítására alkalmas készüléket néhány példaképpeni foganatosítási alak- 70 jában a csatolt rajzok alapján ismertet­jük. E rajzok minden ábráján (F)-fel je­löltük a kezelendő rostszalagot, amely balról jobbra, a nyilak irányában halad. Az 1. ábrán (a, b) és (c) a bevezető- 75 mű, (d, e) és (f) a húzómű. Az (a, c, d) és (f) hengereket (melyeknek tengelyét a rajzon kijelöltük) meghajtjuk; a nagy­felületű (b) ós (c) hengerek az (a, c), illetve (d, f) hengerek felett azokkal 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom