111252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék teljesítménytényező (cos fí) mérésére

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111252. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék teljesítménytényező (cos tp) mérésére. Reich Ernő gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 6-ika. A. gyakorlatban használatos cos <p mérő készülékek, úgy az áramterhelés, valamint a feszültség szempontjából csak kis mérési határok között használhatók. 5 Az oka ennek az, hogy a műszerek felépítése oly elven alapszik, hogy az áram és feszültségvektor okozta mágneses mezők a térben fordulnak el és a mágneses mező elfordulása eredményezi a mutató 10 egy bizonyos helyzetét. A találmány oly mérőeljárás, amely szerint előre ismert nagyságú és a feszültségre jellemző, vagy azzal arányos mágneses mezőt és az áramerőségre jel-15 lemző vagy azzal arányos mágneses mezőt létesítünk és ezeket vektoriálisan összegezzük, amikor is a teljesítmény tényezőre jellemző eredőt kapunk. Ez az eljárás látszólag hátrányos az 20 eddigiekkel szemben, azonban az ilyen eljárás szerint készített teljesítménytényező mérők alkalmasak a teljesítmény-tényezőnek korlátlan áramerősségig, valamint széles határok között vál-25 tozó feszültség mellett való mérésére. Úgyszintén az eljárás lehetővé teszi, hogy a vezeték megbontása nélkül mérhessünk, sőt falban elhelyezett vezetékek mellett is mérhessünk teljesítményténye-30 zőt anélkül, hogy a vezetéket a készülékhez kellene kapcsolni. Továbbá előnye ez eljárásnak, hogy oly mérőkészülékek, amelyekkel eddig feszültséget és áramot mérhettünk, arány-35 lag kis átalakítással teljesítmény-tényező mérésére is alkalma'ssá válnak, és így egy készülékkel mérhetünk teljesítménytényezőt, voltot, ampert és a három szorzata útján teljesítményt is és mindez lehetséges oly módon, hogy a vezetéket 40 nem kell megbontanunk. A találmány szerinti eljárásnak az 1. ábra elméleti magyarázó vázlata, a 2. ábra pedig az eljárás szerint való készülék egyik példaképpeni kiviteli 45 alakjának belső kapcsolását tünteti fel. A találmány abból az elméleti elgondolásból indul ki, hogy ha pl. egy oly elektromágneses, vagy más mérőrendszerű műszert veszünk, amelynél a feszültség 50 okozta mágneses mező előre ismert nagyságú és az áramokozta mező lehetőleg ugyanazon mérőrendszeren hatva szintén előre ismert nagyságú, ós ha az áramot és feszültséget együtt hagyjuk a mérő- 55 rendszerben működni, a műszer mutatója egy eredő értékre áll be, amely eredő érték a feszültség és áram közötti fáziseltolásra cos <p-re jellemző. Hogy az eljárás szerint készült mérő- 60 készüléket felhasználhassuk cos o közvetlen leolvasására, a találmány a feszültség és áramvektorok egyenlőségét .javasolja az alanti elgondolás alapján: Valamely elektromágneses, vagy más 65 rendszerű mérőkészülékben előálló és a feszültséggel arányos mérőt az 1. ábra- • ban (E) vektor ábrázolja. Ha ugyanabban a mérőkészülékben egyidejűleg az (Ei mezejével azonos nagyságú, de fázisban 70 eltérő (J) mérőt létesítő áram is hat, akkor a készülék mutatója az eredő (A) vektor értékére áll be. Az (E) és (J) vektorok bezárta szög. illetve cos <p és az (E = J) és (A) vektorok között a követ- 75 kező ismert összefüggés áll fenn: A—E \f 2.(l-cos <p) Előnyös tehát egyenlő vektorokkal dolgozni, hogy az egyen-