111239. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső rövidhullámú rezgések létesítésére, erősítésére és vételére

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111239. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Elektroncső rövidhullámú rezgések létesítésére, erősítésére és vételére. Telefunken Gesellschaft fiir drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi január hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 6-ika. A találmány elektroncső egy deciméter nagyságrendű hullámok létesítésére, erősítésére és vételére. Ismeretesek e célra alkalmas oly csövek, amelyeknél az elek-5 tródókból álló rezgőkört saját frekvenciájával gerjesztenek, mimellett az elektronfelhőben keletkező, többé-kevésbé felderített jelenségek, mint pl. a haladás időbeli késleltetése, elektronrezgések, stb. 10 is szerepet játszanak. Mindezeknél a megoldásoknál a keletkező frekvenciát a cső méretei szabják meg és ez a frekvencia külső hangoló eszközökkel vagy egyáltalán nem, vagy 15 csak igen csekély mértékben és csak káros hatásokkal egybekötve, befolyásolható. Ennek következtében igen nehéz feladat az adócső és a vevőcső egymással való összehangolása, ami különösen 20 csőcsere alkalmával okoz kellemetlen zavarokat. A találmány értelmében a csövön oly eszközöket alkalmazunk, amelyekkel az elektródarendszer geometriai méretei kí-25 vülről való beavatkozással megváltoztathatók. Ezék az eszközök igen sokféleképpen valósíthatók meg. Igy, pl. a cső egyes elemeinek mechanikai befolyásolása végett alkalmazhatunk önmagukban ismert 30 rugalmas, de légmentesen záró szerkezeti elemeket, pl. üvegből, vörösrézből, tombakból készült hullámos csöveket. Az elektródákkal azonban mágneses anyagból készült részeket is összeköthetünk és 35 ezek helyzetét mágneses mezővel való befolyásolás által is megváltoztathatjuk, amely mezőket a csövön kívül vagy belül alkalmazott permanens mágnesekkel vagy csévékkel létesítünk. Végül ugyan-e célra hőfokváltozásokkal létesített alakváltozá- 40 sokat is felhasználhatunk, pl. oly bimetallikus szalagok deformációját, amelyek villamos fűtőtestekkel dolgoznak együtt, tigy hogy a deformációk mértéke kívülről, a fűtőáram szabályozásával befolyá- 45 solható. Az egyik kiviteli példát a rajz mutatja. Az ott feltüntetett csőnek (1) az üvegburája, (2) az elektródatartó talprésze. E talprészen a szokásos hengeres elektróda- 50 rendszer van, amelyből azonban jobb áttekinthetőség kedvéért a katódát elhagytuk. (3) a hengeres anóda. A (4) rács csavarvonalalakban tekercselt drótból készült, melynek végei az (5) és (6) helyeken 55 az üvegfalon átmennek és külső, párhuzamos drótrendszerben folytatódnak. E drótokat a (7) rövidrezáró kengyel köti öszsze, melynek közepéhez csatlakozik a (8) tartódrót. Az anódát a (9) drót hordja. A 60 rács egyik végén (10) horog van, amely (11) üvegcsőbe nyúlik. A (11) üvegcső az üvegburával egybeforrasztott, rugalmas (12) hullámos falú csőbe van forrasztva és a csövön kívül (13) üvegpálcában foly- 65 tatódik. Ily módon a kívülről mozgatható (13) üvegpálca mozgásai átvihetők a (11) üvegcsőre és ezáltal a (10) horogra. A (10) horog és a (7) rövidrezáró kengyel közötti összekötést rugalmas (14) laprugó 70 képezi, úgy hogy a (10) horog igen csekély ellenállással mozgatható és a rács egyes menetei hosszirányban egymáshoz közelíthetők vagy egymástól távolíthatók. Ezáltal az elektródarendszer önfrek- 75 venciája a kívánt mértékben változtatható. A találmány értelmében természetesen