111225. lajstromszámú szabadalom • Önkenésű vetőfejek szövőszékekhez

Meg-jelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111225. SZÁM. — XIY/b. OSZTÁLY. Önkenésű vetőfejek szövőszékekhez. Compagfnie Générale D'Electricité Paris. A bejelentés napja 1934. évi március hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1933. évi március hó 7-ike. Szövőszék-vetőfejek, melyek a vetélőket sorozatos lökésekkel oda-vissza mozgat­ják, rendszerint különlegesen kikészített bőrből vagy szaruból készülnek. Tudjuk, 5 hogy ezeket a vetőfejeket fémpálcák és hornyok vezetik, vagy csak hornyok, ame­lyekbe a vetőfejek: oldalán, levő dudorok illeszkednek. A súrlódó részeket kenni kell, hogy mozgásukat megkönnyítsük. 10 Azonban a műhelyek levegője mindig tele van a textilanyagok porával, amely az olajozott részekhez tapad és az összeál­lott olaj-rost-elegyet a vetőfej gyakran, a szövet lánc- és vetülékfonalai közé röpíti, 15 ami hibássá teszi a szövetet. A találmány célja ezt a hátrányt oly vetőfejek alkalmazásával kiküszöbölni, amelyek olajozásra nem szorulnak. A találmány szerint önkenésű vetőfeje-20 ket használunk, amelyekre jellemző, hogy egy vagy több súrlódó részük oly homo­gén anyagból készült, amely szilárd ön­kenőanyagot, rostokat, kötőanyagot és töl­tőanyagokat tartalmaz, és amelynek sű-25 rűségie és rugalmassága közel áll a bőr ily tulajdonságaihoz, súrlódási kopáselleni ellenállása pedig szárazon a bőr ellen­állásánál sokkal nagyobb. A mellékelt rajz példaképen a talál-30 mány többféle megoldási alakját mutatja. Az 1. és 2. ábra ú. n. „ostoros" szövőszé­kekhez való vetőfej kétféle nézete. A 3. és 4. ábra ennek a szerkezeti alaknak 35 kereszt- és hosszmetszete. Az 5. ábra egy más szerkezeti megoldás részleges keresztmetszetét mutatja. A 6. ábra a vetőfejnek egy harmadik szer­kezeti megoldását ábrázolja hosszmetszet-40 ben. A 7—10. ábrákon, ú. n. „hajtókaros" szövő­székekhez való, a találmány szerint szer­kesztett vetőfejet látunk kétféle nézetben és metszetben. Az 1—4. ábrákon feltüntetett vetőfejnél 45 az átmenő vezetőrúd nyílásaiban két, lé­nyegileg grafitból készült (d) és (d') hü­vely van, az egyes hüvelyek a vetőfej megfelelő homlokfelületeitől kissé beljebb feküsznek, hogy törést okozó ütéseknek 50 ne legyenek kitéve. A felhasznált anyag­ban a szilárd önkenőanyagot grafit, tal­kum, sőt csillám, stb. képezheti, a kötő­anyag szintetikus gyanta vagy valami­lyen gumifajta, a töltőanyag pedig fű- 55 részpor, kréta, valamint olyan fémpor le­het, amely a súrlódási meleg elvezetését is előmozdítja. A rostókat és a kötőanya­got célszerűen úgy választjuk, hogy az önkenő anyagnak kellő szilárdsági tulaj- 60 donságait (sűrűségét, rugalmasságát, stb.) biztosítsák. Ez különösen akkor fontos, amikor a vetőfej a súrlódó részek anya­gához hasonló anyagból készül. A vetőfej egy ilyen példáját alább ismertetjük. Az 65 összes tekintetbejövő anyagokat szükség szerint hidegen vagy melegen sajtoljuk, és pedig, az anyagok sajátsába szerint, polimerizálva, vagy vulkanizálva, formá­ba öntve, vagy megmunkálva. 70 Az önkenő részeknek a vetőfejben való rögzítése ismert módon történhet, pl. csa­varmenettel, vagy enyvvel, cementtel, vagy kittel való ragasztással, vagy pedig! képlékeny anyagnak az Önkenő anyag ré- 75 szeire való öntése által és ehhez hasonló módokon. Ha az önkenő anyagú részeket képlékeny anyagú vetőfejbe akarjuk be­ágyazni, az említett részeket (f) és (f) hornyokkal vagy másnemű érdes felület- 80 ; I

Next

/
Oldalképek
Tartalom