111216. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #fiSJ» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111216. SZÁM. — VLL/D. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég* Einhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi május hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi junius hó 3-ika. A találmány elektromos kisütőcső, kiváltképpen olyan kisütőcső, melynek katódája, anód ája és egy vagy több rácsa van. 5 Tudvalevőleg gyakran törekednek arra, hogy elektromos kisütőcsövek elektródáit egymáshoz lehetőleg közel hozzák, aiminek úgy elektromos, mint mechanikai tekintetben is számos előnye van. Eddig azon-10 ban nem tudták a különböző elektródákat egymáshoz oly közel hozni, hogy ezeket az előnyöket elérjék, mert a kis elektródatávolság következtében az üzemben az elektródák között rövidzárlati jelensé-15 gek lépnek fel. Ez okból kívánatos az elektródák oly elrendezése, amelynél azok egymástól kis távolságban vannak ugyan, de egyébként oly szilárdan vannak rögzítve, hogy rövidzárlati jelenségek és az 20 ezekkel járó hátrányok ki vannak zárva. Az előbb említett okon kívül még további ok is van, mely azt a törekvést, hogy az elektródákat egymással szemben megrázkódhatlanul rendezzük el, mind-25 inkább előtérbe tolja. Ez iaz ok a „mikrofonos hatás" elnevezésen ismert jelenségek fellépése. Megállapították ugyanis, hogy elektromos kisütőcsövek használatánál a hangszóróban néha fütyülés léphet 80 fel. Kitűnt, hogy ez igen nagy részben ama rezgések következménye, melyeket a cső elektródái egymáshoz képest végeznek. E tekintetben is tehát nagyon előnyös, sőt szükséges, hogy az elektromos 85 kisütőcsöveket úgy építsük, hogy az itt említett zavaró jelenségek megszűnjenek, vagy legalább is lényegesen csökkenthetők legyenek. Beható kísérletek után sikerült oly elektromos kisütőcsövet építenünk, mely- 40 lyel az előbb említett különféle zavaró jelenségek lényegesen csökkenthetők. A találmány szerint több elektródát legalább két szigetelőtest segélyével egymással mechanikailag merev egységgé kötünk 45. össze akként, hogy az elektródák egymástól 0.5 mm, vagy ennél is kisebb távolságban legyenek, amellett a katóda a szigetelőanyag belsejében kivájt nyílásba van eresztve. Ezzel a szerkezeti megoldással 50, lehetőnek bizonyult az elektródák oly elrendezése, hogy azok egymással érintkezésbe nem juthatnák és ezenkívül egymáshoz oly erőteljesen vannak erősítve, hogy a cső üzeme folyamán rezgések nem 55. léphetnek fel és, különösen a katódának a szigetelőanyagába vájt nyílásba való eresztése folytán, mikrofonos hatás révén zavar nem mutatkozik. A találmány kedvező foganatosítását 60-kapjuk, ha arra a szigetelőtestre, melynek belsejébe a katóda van eresztve, rácsot is erősítünk. Az anóda emellett egy másik, a rács és anóda között elrendezett szigetelőtestre lehet erősítve, míg többrácsos 65-cső esetén a katódát és egy vagy több rácsot ugyararra a szigetelőtestre erősíthetjük. Előnyösnek bizonyult még, ha az elektródákat üveggel könnyen összeköthető 70-anyagból, pl. krómvasból készítjük és üveg közbeiktatásával egyetlen testté egyesítjük; „egyetlen test" kifejezésen itt oly kivitelt értünk, melynél az elektródák üveg felhasználásával úgy vannak rög- 75-zítve, hogy helyzetüket egymáshoz képest