111207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagból és gumiból álló cipő előállítására

Megjelent 1934. évi december hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 111207. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Eljárás textilanyagból és gumiból álló cipó' előállítására. Dr. Dorogi István vegyészmérnök, dr. Dorogi Lajos gépész­mérnök és Magyar Kuggyantaárugyár r. t. cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi február hó 1-je. Szöveteket eddig úgy borítottak tagolt guinirészekkel, hogy a megfelelően kivá­gott vulkanizálatlan gumirészeket felra­gasztották a szövetre. Eltekintve ennek 5 az eljárásnak a körülményességétől, az a hátrány is jellemzi, hogy a ragasztáshoz használt gumioldat túlterjedvén a felra­gasztott gumirészek szélein, a szövet szomszédos részeit is beszennyezi. 10 Fenti hátrányokat elkerülendő, a szö­vetet vulkanizálatlan gumipályával együtt olyan hengerek között vezették keresztül, amelyeknek palástjában az elő­állítandó mintázatnak megfelelően csák-15 prések voltak elrendezve, melyek kiálló részeikkel a gumipályát a szövethez pré­selték és a felpréselt részek körvonalai mentén átvágták. Ez az eljárás abból in­dul ki, hogy a gumipálya felsajtolt részei 20 a szövethez tapadnak, míg a többi részek a szövetről levágatván, a kalanderhenge­rekbe visszaállíthatók. Ámde guminak szövettel való szoros egyesüléséhez szük­séges, hogy a gumi mélyen benyomuljon 25 a szövet szemeibe. Ezt elérhetjük akár egy kellőképen vékony gumioldat, tehát ragasztás segítségével, akár pedig" oly­módon is, hogy a képlékeny gumianyagot a szövetbe bedörzsöljük, azaz frikcionál-30 juk. Hengerek használata esetében ez akkor lehetséges, ha a kaucsukra rászorí­tott henger forgási sebessége nagyobb, mint a szövet mozgási sebessége. Ez a forgás azonban természetesen valamely 35 minta, szerint kivágott gumiborítás fel­sajtolásánál nem jöhet tekintetbe, miután a borítást az egész szöveten elmázolná. Ismeretes továbbá, különösen gumiborí­tással ellátott és ehhez tapadó vászonnal bélelt cipőknek oly eljárással történő elő- 40 állítása is, hogy egy kaptát bevontak vá­szonnal, arra képlékeny gumilemezt ra­gasztottak fel, azután többrészű présfor­mának konvergáló vezetékekben mozgat­ható részeit a kapta körül oly mértékben 45 préselték egymás felé, hogy azok teljesen zárt formát alkottak és végül a formát vulkanizációs hőmérsékletre hevítették. Az utóbbi módszerrel azonban célsze­rűen csak olyan cipők gyárthatók, me- 50 lyeknek egész felülete gumival van bo­rítva; nem alkalmasak viszont vászon­cipők előállítására, amelyek csak részben borítandók gumival, miután a cipőfelső­rész egyes vászonrészeinek szabadon kell 55 maradniok. Eltekintve ugyanis attól, hogy a különböző gumirészek felragasztása a kaptát borító vászonra, a kívánt helyen és helyes helyzetben igen nehéz és körül­ményes, fellép még a szabad vászonfelüle- 60 tekre átszivárgó ragasztóoldat által elő­idézett fentemlített hátrány is. Ezenkívül nem felelhet meg az eljárás ama követel­ményeknek sem, hogy a formarészek moz­gási iránya a gumiborításnak a szabad 65 vászonfelületet elhatároló szélein minde­nütt legalább megközelítően merőleges legyen a vászon felületére, nehogy a borí­tás élei elnyomódjanak. Egy további ne­hézség az eljárásnál az, hogy a borítás 70 éles éleit létesítő nyomás csak a forma­részek sajtoló felületeinek teljes lezárása után következhet, be, viszont a vászonra gyakorlandó ezt a nyomást a formarészek egymáshoz érése után ezeknek egymáshoz 75 való további közelítése révén már nem létesíthetjük, hanem csakis belső nyomás­sal tágítható kapta utján állíthatjuk elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom