111196. lajstromszámú szabadalom • Előtüzelő berendezés központi fűtések kazánjaihoz

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111196. SZÁM. —IL/H. OSZTÁLY. Előtüzelő berendezés központi fűtések kazánjaihoz. Seidner Adalbert mérnök Aussig"-ban (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 29-ike. Tudvalevően központi fűtéiseík kazánjai, pl. a tagozott kazánok csak koksszal fűthetők, főleg azért, mert ez a tüzelőanyag, minthogy nincseneik benne illó alkatré-5 szek, csaknem füstmentesen ég el. Mégis azt találták, hogy ilyen tűzhelyek megfelelően szerkesztve, más, jelentékeny mennyiségű illó alkatrészeket tartalmazó tüzelőanyagokkal, pl. barnaszénnel, vagy 10 brikettel is fűthetők. A központi fűtéseknél a kazánt begyújtják és mihelyt megfelelő parázs képződött, kb. 1—1K> m. magasságban tüzelőanyagréteget rétegeznek rá. A parázsra 15 rétegezett tüzelőanyag fokozatosan desztillálódik mindaddig, míg a legfelső réteg is izzani kezd. Ha ezt elérték, akkor új tüzelőanyagréteget raknók fel; ez az eljárás az egész tüzelés folyamán ismét-20 lődik. Az eddig ismeretes központi fűtéseknél a forró gázok az újonnan hozzáadott szénrétegen, a bordákon, vagy kazánfalakou lehűlnek és a megsűrűsödött kátránygő-25 zök korom alakjában kiválnak. Ha a tüzelőanyag jelentős mennyiségű illó anyagokat tartalmaz, akkor ezenfelül erős füstképződés áll be, ami a hatóságok beavatkozását vonja maga után. 30 Azonkívül a kazánfalakon lerakódások keletkeznek, melyek rossz hővezetést okoznak, miáltal sem a melegvízfűtés, sem a kisnyomású fűtés nem valósítható meg olyan tökéletességgel, amely a jogos kí-35 vánalmaknak megfelelne. A találmány már most a tüzelőberendezéseknek és különösen központi fűtések kazánjainak olyan kialakítására vonatkozik, mely lehetővé teszi illó anyagokat 40 tártalmazó tüzelőanyagoknak, különösen pedig barnaszén-brikettnek lehetőleg füstnélküli elégetését. A találmány értelmében ez úgy történik, hogy a kazán elé töltőaknával ellátott tüzelőberendezést építünk. A tüzelő- 45 berendezésnek három résziből álló rostélya van. Az első közelítőleg függőleges rostélyrész helytálló, míg a második meghajlított rész vízszintes tengely körül úgy forgatható el, hogy a töltőakna lefelé 50 elzárható és a harmadik vízszintes rész billenthető salak- és hamu-rostély. A találmány további célja a töltőakna, a rostély és a tüzelőberendezés olyan szerkesztése, hogy a tökéletes elégés követel- 55 ményeinek a tüzelőanyag tulajdonságainak figyelembevételével kiváltképen megfeleljenek. A rajzok a találmány példaképeni megoldási alakjait ábrázolják. Az 60 1. ábra a találmány szerinti berendezés függőleges metszete, amely berendezés töltőaknából és rostélyból áll. A 2. ábra olyan töltőaknát mutat, amely a tűztérrel másként kapcsolódik. A 65 3. és 4. ábra egymásra merőleges, függőleges metszetekben a töltőaknának egyik megoldási alakját mutatja, mellyel a szilárd termékek mellett a lepárlásnál keletkezett gázokat is el tudjuk égetni. 70 Ugyancsak ezeken az ábrákon olyan berendezés is látható, mely megakadályozza, hogy a tüzelőanyag szorosan rárakódjék az akna falára, továbbá ezen ábrák alsó részén feltüntetett vízszintes rostélyréisz 75 sajátos szerkezetű. Az 5. ábra a 3. ábra x—x vonala szerinti metszet. A 6., 7., 8. és 9. ábra, a 3. és 4. ábra szerinti vízszintes rostélyrész egy-egy ros- 80