111190. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lencserácsos filmeknek vetítés útján való másolására

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111190. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Eerendezés lencserácsos filmeknek vetítés útján való másolására. Opticolor Aktiengesellschaft, Glarus (Svájc), mint Siemens & Halske Aktiengesellschaft berlin­siemensstadti cég1 jogmódja. A bejelentés napja 1933. évi október hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 23-ika. Lencserácsos filmek vetítés útján való másolása bizonyos előnyökkel jár, így kü­lönösen azzal, hogy az optikai másolásinál1 a kontaktmásolással szemben, a xnásolc-5 objektívnek azon a helyén, amely a szűrő­zónák közötti elválasztóvonalaknak meg­felel, át nem látszó ernyőket, vagy rnassz­kokat alkalmazhatunk, amivel a szomszé­dos zónák kölcsönös diffúzióját a r ács len-10 oséflr mögött megakadályozhatjuk és ezzel a Másolatban ragyogóbb színeket kapha­tunk. Az optikai másolás további előnye, hogy a képnek azt az életlenségét, ame­lyet az eredeti film rácslencséi mögötti 15 zónán áthaladó fénysugarak divergen­ciája okoz, azáltal, hogy a másolandó film egy lencséjén átment fény a másolati film több lencséjére esik, elkerülhetjük. Ezek­kel az előnyökkel azonban szemben áll az 20 a nehézség, hogy oly optikát kell alkal­mazni, mely 1:1 arányú leképezést ad és amelynek nyílásszöge a film felé igen nagy. Ha pl. feltesszük azt, hogy a felvételnél és a vetítésnél használt objek-25 tivek relatív nyílása ugyanakkora, mint a rácslencse negatív nyílása és pedig 1:2.5, akkor a másolóobjektivet a film fe­lől ugyanilyen nyílásszöggel kell ellátni. Ebből az következik, hogy oly objekti-30 vekre van szükség, melyeknek a gyújtó­pontra vonatkoztatott relatív nyílása 3:1.25. Ezenkívül az objektíveknek oly ké­pet kell rajzolniok, melyekben a szórási körök természetesen kisebbek, mint a 35 rácslencse méretei. Ilyen nagyértékű ob­jektívek előállítása azonban a legnagyobb nehézségekkel kapcsolatos és eddigelé nem is sikerült. A találmány értelmében lencserácsos filmek vetített másolatainak készítéséhez 40 oly optikát alkalmazunk, melynek nyílás­szöge kisebb, mint a rácslencséik nyílás­szöge és következésképpen 'kisebb, mint a felvételnél, vagy a vetítésnél használt op­tika nyílásszöge. Megfelelő segédeszkö- 45 zökkel elérjük azt, hogy az optikai rend­szer nyílásszöge a filmek felől több irány­ban látható, úgy, hogy az alkalmazott op­tikai rendszer a valóságosnál nagyobb nyílássá! és kisebb képszöggel hat. Evég- 50 bői pl. az optikai rendszer nyílása mellett sík tükröket alkalmazunk, ame­lyek, a nyílásról oly képeket vetítenek, amelyeik a filmet nagyobb hajlásszöggel elhagyó sugarakkal úgy hatnak, mint egy 55 objektív. Ezzel azt az előnyt érjük el, hogy a másoláshoz használt optika kisebb nyílásszögű lehet, míg a hibátlanul be­rajzolt képmező nagysága nagyobb, mint az eddig használatos másolóobjektíveké. 60 Valamely objektívnek nagyobb képme­zőre való korrigálása azonban lényegesen kisebb nehézségekkel jár, mint a nagyobb képszögre való korrekció. A találmány lényegét az 1. és 2. ábrák 65 kapcsán magyarázzuk, míg a 3—8. ábrák a találmány foganatosítására alkalmas ki­viteli példákat mutatnak. Az 1. ábrában (1) a másolandó film, (2) a film képét élő­állító objektív. Az ábrába csak a máso- 70 landó filmtől az objektívig terjedő sugár­menetet rajzoltuk be, mert az objektívtől a máeiolíati filmig terjedő sugárpályák ez­zel azonosak. A (2) objektív mindkét ol­dalán (3) és (4) sík tükrök vannak, ame- 75 Ivek párhuzamosaik úgy a (2) objektív

Next

/
Oldalképek
Tartalom