111180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés természetes színekben való távolbalátás és mozgófényképezés céljaira

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111180. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés természetes színekben való távolbalátás és mozgó­fényképezés céljaira. Walton, George William mérnök London. A bejelentés napja 1932. évi jalias hó 6-ika. A találmány olyan eljárásra és beren­dezésre vonatkozik, természetes színek­ben való távolbalátás céljaira, mely tet­szésszerinti képekkel, továbbá természetes 5 színekben való mozgófényképezós eseté­ben ismert módón egydimenziójú képek­kel dolgozik, amelyeket a továbbiakban stixográíiáknak fogunk nevezni. A találmány lényege, hogy a képek 10 színe idővel folyamatosan változik. A mellékelt rajz a találmányt példák­ban szemlélteti, és pedig: Fig. 1. sematikus ábráját adja egy a találmány értelmében szerkesztett optikai 15 berendezésnek, mely a tárgy színes kine­matográfia! fölrajzolását eszközli, Fig. 2. oldalnézetét adja az 1. sz. ábra tárgyának, Fig. 3. egy az 1. és 2. sz. ábra szerinti 20 berendezésben alkalmazott színtárcsái szemléltet, Fig. 4. a 3. sz. ábra tárgyának egy to­vábbi kiviteli formáját mutatja, Fig. 5. és 6. a találmány tárgyát képező 25 optikai berendezéseknek más kiviteli for­máit ábrázolják. Az 1. ós 2. sz. ábrán (l)-gyel azt a szí­nes tárgyat jelöltük, melyről kinemato­gráfiaá képfölrajzolást kell előállítanunk. 30 Tegyük tehát föl, hogy a tárgy mozgat­ható. (2, 3, 4, 5, 6 és 7) olyan optikai i^nászer egyes részeit mutatják, mely (9) alatt egy (20)-szal jelölt fényképfilmen a &épfölrajzolást eszközli. 35 £ (20)-szal jelzett film egyforma sebes­séggel mozog a 2. sz. ábra (21)-gyei jelölt nyíDSipák irányában. Hogy a (9)-oel jelzett stixográfia fényé­nek színét változtathassuk, az optikai 40 rendszerbe olyain helyen, mely nem fek­>j szik gyujtópontsíkon, a (22)-vei jelzett forgatható korongot iktatjuk be (lásd az 1. és 2. sz. ábrát). Az itt fölvázolt kivi­teli példa esetében a korong a (2)-es és (3)-as lencsék között foglal helyet. A (22)- 45 vei jelzett korongon átmenő fény aszerint változik, hogy a korong milyen szögállást foglal el a fénykúpban, és pedig lehető­leg folyamatosan a látható spektrumon végig. A (22)-vei jelzett korongok két ki- 50 viteli formáját mutatja a 3. és 4. sz. ábra. A 3. sz. ábrán a szín lassanként változik a. kerület hosszában és folyamatosan a látható spektrumon végig, míg a 4. sz. ábra szerinti kiviteli példa esetében a 55 korongok egyes részei kiválasztott színek­kel bírnak olyképen, hogy a korong for­gatásával mindig egy szín, vagy pedig két, illetőleg legföljebb három szomszédos szín eredője vezetődik át. Ha a 3. sz. ábra értelmében kiképezett forgatható korongot az 1. és 2. sz. ábrák szerint Iktatjuk az optikai berendezés fényútjába, akkor a (9) alatt stixográfiát előállító fény fokozatosan és folyaanato- 65 san változik színében. Bármilyen koron­got alkalmazunk is, ugyanazon szín a stixográfiában mindig egy frekvenciával fog visszatérni, mely a korong forgási sebességétől függ. Ezért a korongot 70 aránylag magas fordulatszámmal, pél­dául 15 körforgással másodpercenkónt, hajtjuk meg, úgy hogy az emberi szean nem veheti föl a színváltozásokat. A filmen fölrajzolt stixográfia tehát 75 nemcsak a tárgy mozgásaival megegye­zően változik, hanem megegyezően a mindenkoron a (22)-vel jelzett korong által adott színnel is, vagyis ezen korong szögállásával. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom