111179. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízkárok megakadályozására magasépítkezéseknél

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111179. SZÁM. — vin/a. OSZTÁLY. Berendezés vízkárok megakadályozására magasépitkezéseknél. Schramek Rudolf építész Wien (Ausztria). A bejelentés napja 1933. évi november hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi november hó 4-ike. A találmány berendezés vízkárok megakadályozására magasépítéseknél és lényeges jellemzője abban van, hogy a víz behatolásának kitett helyiségeket vizet 5 át nem eresztő padlózattal készítjük, mely a külső falakban lévő kifutó hasítékokba lejtősen megy át. A behatoló víznek ilyen levezetésével az alatta lévő helyiségeket, berendezési tárgyaikkal 10 (gépelvkel, raktárkészlettel, stb.) együtt, megóvjuk a vízkártól. Különösen előnyös, ha magasépítkezések padlásait a találmány értelmében képezzük ki. Ily módon nem csupán az atmoszferikus vi-15 zet, hanem a padlástüzek alkalmával nagy mennyiségekben a tető belső terébe locsolt vizet is elvezetjük, míg eddig az oltásra használt víz a padlástüzeknél, az; esetek javarészében, az emeleti lakásokba, 20 gyáraknál az alul lévő munkatermekbe, raktárakba, stb. szivárgott át és vízkárokat, (mennyezeitátnedvesedést és berendezési tárgyak, gépek és készletek megkárosítását, illetve tönkretételét) okozott, 25 mely károk gyakran sokszorosan felülmúlták a tűzkárt. A mellékelt rajz a találmány példaként! foganatosítási alakját szemlélteti, még pedig az 30 1. ábra az épület padlásának metszete, mely épület lehet lakóház, raktárépület, gépgyár, stb., a 2. ábra ennek részlete felülnézetben, a 3. ábra a 2. ábra a—b vonala mentén 35 vett metszet, A (2) helyiség (pl. a legfelsőbb emelet lakószobája, raktárhelyiség, gépterem, stb.) fölött az (1) padlás van. A (2) he» lyiség mennyezete, pl. (3) gerendás menynyezeitnek lehet kiképezve. A szokásos (4) 40 Iiázagos borításnak az (5) feltöltése van. A pl. közönséges betonból vagy téglákból való padlásburkolatot (6) jelöli. Ennek a burkolatnak vizet át nem eresztő rétege, pl. (7) finombetonrétege van, mely 45 a (8) külső falak felé kismértékben (pl. 2%-kai) lejt. A (7) rétegnek betéte (pl. rabichálója) van, mely a finombetonréteg szakadását vagy repedését megakadályozza. A külső falakban, meghatározott 50 távolságokban, az (S) hasítékok vannak, melyelven át a padlásba hatolt víz kifelé lefolyhat. A vizet át nem eresztő (7) réteg e kifutó hasítékokba ér és azok alsó részét alkotja. A (8) külső falat bizonyos 55 távolságban a hasítékok körül és a hasítékokon belül cementtel vakoljuk. A kifutó hasítékok között a (7) réteg, mint (10)-nél jelöltük, torokpárkányszerűen van felhúzva. Mindegyik (S) kifutó ha- 60 síték feneke, pl. bádogból való (11) ereszbe megy át, amely oly mértékben nyúlik kifelé, hogy a víz az épületek homlokzatától távol csurog le. A víz elvezetéséhez szükséges lefolyató 65 keresztmetszeteket több külső falra oszthatjuk el és ennek megfelelően a vizet át nem eresztő padlót több irányban lejtősen képezhetjük ki. Oly célból, hogy valamely helyiségbe, 70 pl. a padlásba hatolt vagy tűz oltása alkalmával a padlás belső terébe locsolt víz^ az ajtókon keresztül a lépcsőházba ne folyhassék, a 2. és 3. ábra értelmében, az ajtók körzetében, a padlásburkolaton (16) 75 /duzzasztó léceket emelünk, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a víznek az ajtókon át a lépcsőházba való folyását biztosan megakadályozzák. r