111173. lajstromszámú szabadalom • ELjárás selyemgubók lefejtésére

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^jjjp! SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 111173. SZÁM. — XlV/a/1. OSZTÁLY. Eljárás selyemgubók leiejtésére. Loewe Bemard mérnök Milano. A bejelentés napja 1934. évi március hó 8-ika. Olaszországi elsőbbsége 1933. évi március hó 8-ika. Selyemgubóknak hidegen való lefejtésére alkalmazott ismert eljárásoknál, amelyeknél a selyemgubókat — esetleges lúgos, közömbös vagy savanyú sókkal, 5 illetőleg egészen gyenge bázikus vagy ammoniák-oldatokkal való előzetes kezelés után —• alkáliák vagy földalkáliák oldatában 'kezelik és azután hideg vízben kb. 30°-on vagy ennél alacsonyabb hő-10 mérsékleten lefejtik, annyiban mutatkoznak nehézségek és annak következtében lepnek fel 'hátrányok, hogy a gubószál, illetőleg a két vagy több gubószálból öszszetett Grégeszál vagy a oérnázott se-15 lyemszál, a lefejtő-medence és a íeltekercselőkésziilék (eséve, motolla és más hasonló szerkezet) között ráható húzás következtében, veszít i ugalmaRságából, továbbá, hogy a .szálak háncsa, amely a gu-2o bók előzetes kezelése következtében lágygyá vált, annyira ragadós és nedvszívó, hogy a szálak, mindamellett, hogy szárításukhoz meleget alkalmaznak, a lefejtő-, illetve feltekercselőkészüléken való tapa-25 dásra hajlamosak. Nyilvánvaló, hogy ezen nemkívánatos mellókjelenségek az előállított selyem minőségére károsak. A találmány e hátrányokat megszünteti. Kitűnt ugyanis, "hogy ha a lefejtőme-80 dencéből kilépő és lúgosán reagáló szálat fe 11ekercselése előtt úgy kezeljük, hogy az előzetes 'kezelések által ragadóssá vált háncsnak! a koagulálása és a szál lúgosságának a közömbösítése bekövetkezik, 85 akkor a szál sem a feltekercselőkészüléken való tapadásra nem hajlamos, sem pedig lábból a rugalmasságából és szilárdságából nem veszít, amelyeit a szálnak hideg vízben való lefejtéssel adhatunk. A feltekercselés előtti ezen kezelés akként 40 történhetik, íhogy a szálat a lefejtőmedencéből közvetlenül valamely koaguláló-és közömbösítő fürdőbe engedjük belépni vagy pedig ily fürdőt a szálnak a lefejtőmedencéből való kilépési helyétől némi távolságban rendezzük el és a szálat azon keresztül vezetjük. A szálnak a fürdőn való keresztülhúzása gazdasági okokból előnyösebb, mint annák a koaguláló- és közömbösítőszerekkel való megöntözése 50 vagy ezen szereknek gáz- vagy gőzalak- ! ban való behatása, mindamellett a szálnak lefejtés után ezekkel a módszerekkel való kezelése is megengedhető. Koaguláló- és közömbösítőfürdőként 55 szervetlen és szerves savak (pl. sósav, kénsav, citromsav és [hasonló savaik) igen híg oldatai, vagy szervetlen vagy szerves savanyú sók (pl. magnéziranszulfát, nátriumklorür, timsó, amin on i ums zu 1 f át és 60 hasonló sók) oldatai is, egymagukban vagy savakkal kapcsolatban, használhatók. A savak koncentrációja az előzetesen kezelt selyemgubók és a lefejtővíz lngossága után igazodik. Ha a koagulálószer 65 sósav, úgy a fürdő koncentrációja rendszerint lényegesen 1% alatti. A közömbösítő-és koagulálófürdőkhöz emuigált olajokat, pl. szulforicinusolajat, adhatunk rendkívül csekély mennyiségben. 70 A pl. savfürdőn való keresztülhaladással közömbösített szálat nemcsak áramló forró levegőben, hanem áramló hideg levegőben is kb. 35°-on vagy ez alatti hőmérsékleten, vagy pedig forró és hideg 75 levegőben is száríthatjuk. Míg a szálnak a lefejtés előtti utolsó alkáliás vagy földalkáliás fürdő után való