111157. lajstromszámú szabadalom • Villamos lámpa

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111157. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Villamos lámpa. Patent-Treuhand Gesellsehaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég" Berlin (Németország*). A bejelentés napja 1934. évi április hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi április hó 8-ika. A házi használatra szánt villamos izzólámpáknál alkalmazott alzatok rendszerint sárgarézből vannak, mert sárgaréz jól alakítható, olcsó és általában kielégítő 5 villamos vezetőképességű. Nagyobb fényteljesítményű villamos izzólámpáknál, melyeknél az alzat és foglalat közötti áthidaló ellenállásnak nagyobb jelentősége van és azonkívül nagyon fontos, hogy azi 10 alzat és foglalat érintkezési felületein fellépő Joule-féle hőt kis értéken tartsuk és a szerelvényből való hőelvezetéssel a lámpát és tartozékait kíméljük, az alzatot a gyakorlatban túlnyomórészt vörösrézből 15 készítik, melynek nagyobb a villamos- és hővezetőképessége, mint a sárgaréznek. Az árambevezetődrótoknak az alzaton belül fekvő részeit pedig tudvalevőleg bármilyen kivitelű és nagyságú lámpáknál a 20 különösen jó vezető vörösrézből készítjük, hogy a viszonylag kis keresztmetszetű árambe vezetők ellenállását messzemenően csökkentsük. Az üzsean közben erősen felmelegedő, kii-25 lönösen szűk szerelvényben égő, nagy fényteljesítményű lámpáknál azt a hátrányt tapsztaJtuk, hogy az alzat fémrészei, az árambevezetőknek az alzatban fekvő részei, sőt gyakran a foglalat fém-30 részei is erősen oxidálódnak és revesednek. Ez a jelenség különösen besugárzókészülékekhez alkalmazott lámpáknál tapasztalható, mert ezeket a visszaverő felületek is bizonyos mértékben felhevítik. Az 35 alzat belsejében levő, az alzat kontlaktushelyeit a lámpa lábrészének lapított helyébe vakuummentesen beforrasztott átvezetődrótokkal összekötő árambevezetődrótok emellett gyakran olyan mértékben revesednek, hogy átégnek. Ezeken felül a 40 nagy hőfejlődés, valamint az atmoszferiiiák hatása az alzatban gyakran nem kívánatos repedésekhez vezetnek. A külső levegőnek kitett fémrészek revesedésének és ezzel a lámpa időelőtti el- 45 pusztulásának megakadályozására már javasolták az alzatnak pl. vízüveg, vagy borsavvízüveg védőbevonattal való bevonását, vagy pedig nem korrodálódó) anyagból, pl. vasnikkel ötvözetek bői, réz- 50 nikkeltövözetekből vagy krómnikkelötvözetekből való előállítását. Ezeknek a javaslatoknak azonban a működésnél nagyon felhevülő lámpáknál gyakorlati jelentőségük nincs, minthogy mind a védő- 55 bevonatok, mind az említett, nem korrodálódó anyagok a villamos vezetőképességet és hővezetőképességet meg nem engedett mértékben csökkentik. Ezért az üzem közben nagy mértékben felmelegedő és 60 különösen nagyon nagy fényteljesítményű lámpáknál ismét a rézre, minit az alzat szempontjából legelőnyösebb anyagra tértek vissza. A rézből való árambevezetődrótoknak az alzat belsejében fekvő ré- 65 szeit, átégesse! szemben a drótkeresztmetszetek növelésével iparkodtak megvédeni. Ezzel az árambevezetődrótok átégésének időpontját késleltették ugyan, de az átégés veszélyét teljesen nem hárították el. 70 A találmány alapja már most az a megismerés, hogy a más célra már alkalmazott alumínium tartalmú sárgaréz nem csupán, mint ismeretes, nagy mértékben korrózióálló, hanem kellő villamos- és hő- 75 vezetőképességű. Ezeket a tulajdonságokat még 300 C°-on, sőt még magasabb hőmérsékleteken is megtartja. A találmány