111153. lajstromszámú szabadalom • Talajvértezetek

Megjelent 1934. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111153. SZÁM. — VIII/Í. OSZTÁLY. Tala j vértezetek. Schmid Ottó mérnök Laufacli i/Spessart. A bejelentés napja 1934. évi jannár hó 27-ike. A találmány talaj vértezet, pl. úttestek., udvarok, stb. számára, melynek a forgalom előidézte nyomási és lökési igénybevételekkel szemben a legnagyobb az el-5 lenállása, igen csekély mennyiségű anyagot igényel és áttört, előnyösen acélból, vagy öntött vasból való betétekből áll, melyek a vértezett talaj egész terjedelmére bató erők különbözősége szerint kü-10 lönböző méretezésű, alakú és ágyazású elemekből állanak. Az egyes vértező elemek méreteire és alakjára nézve a kitűzött célt úgy érjük el a találmány szerint, liogy a nagyobb 15 igénybevételű talajrészeken az anyagot vastagítjuk, a csekélyebb igénybevételű helyeken pedig vékonyítjuk annyira, amennyire az egységes szilárdság elérése megengedi. 20 Nem elegendő azonban, hogy a vértezet a nyoznám- és lökési igénybevételekre — pl. egy fittesten — elegendő legyen, hanem ezeket az igénybevételeket úgy kell átadnia az alátétnek, melyen fekszik, hogy 25 az szintén lehetőleg egyenletes igénybevételnek legyen kitéve s ennek az igénybevételnek minden egyes részén megfeleljen, annál is inkább, mivel az alátét egyes részeinek esetleges utánaengedése a rajta 80 nyugvó vértezetrészekre fokozott mértékű hajlítási igénybevétellel hat. vissza. A találmány szerint ezt a célt aránylag csekély mennyiségű vértekezet-anyag alkalmazása mellett és a célnak megfelelő 35 különböző alakú és méretű vértezetelemek, pl. rostélyszerűen kiképzett vértézeteleínek alkalmazásával, a betétlemezek célszerű kiképzésével, továbbá a betéteknek az alátétekkel való alkalmas, a lehetőség szerint változatlan összeköttetésé- 40 vei, végül az egymással szomszédos vértezetelemeknek a célnak megfelelő egymáshoz való elrendezésével érhetjük el. A találmány szerint a kitűzött cél el éréséhez alkalmazandó módszereket a kö 45 vetkezőkben egy példaképem kiviteli alakon ismertetjük, mely merev rácsozatszerű vasrudakból készült, sejtszerűen egymás mellé helyezett hatszög-alakú cellákból álló rostélyokból áll. A felület- 50 nek ily hatszögletekre való felosztása egyéb előnyök mellett az anyagmegtakarítás előnyével is jár, mivel egy felület bekerítésénél az összes egymás mellé helyezhető mértani alakzatok közül a hat- 55 szögnek van a legkisebb kerülete. Ily rostélyoknak és az ebből készült teljes vértezeteknek alkalmazásánál a találmány szerinti előnyöket az alábbiakban felsorolt kiviteli alakokkal (megöl- 60 dásokkal) érhetjük el, melyek egyenként vagy tetszőleges kombinációban alkalmazhatók. A közönséges, a rajz 1. ábrájában feltüntetett rostély sarkainál az (1) vagy 65 (1 és 2) celláikat elhagyjuk. A rostélyok összeillesztésénél ebben az esetben az e kis felületeken elmaradt bekerítést három rostély keretvonala alkotja. Tapasztalat Fzerint a sarokcellák vannak a legerőseb- 70 ben igénybevéve, miután az itt fellépő erők a legnagyobb emelőfearral hatnak. Az 1. ábra szerinti kiviteli alakkal szemben tehát az emelőkar s ezzel együtt a rostélysarkoknak igénybevétele csökkent. 75 Ezt a kiviteli alakot néhány, egymásba-