111138. lajstromszámú szabadalom • Egyszínű fénnyel működő közlekedési lámpa

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111138. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Egyszínű fénnyel működő közlekedési lámpa. Sztrókay Kálmán újságíró Budapest. A bejelentés napja 1934. évi január hó 11-ike. Az útkeresztezéseknél a szabad és tilos irányokat jelző lámpaberendezések alap­gondolata az, hogy a szabad irányt zöld, a tilosat piros fény jelzi, mely két színhez 5 hozzájárul a semleges sárga jelzés. A szí­nekkel való jelzés azonban nem vet számot azzal a ténnyel, hogy különösein a rövid­látók jelentékeny részié színtévesztő éppen a vörös-zöld színekkel szemben, tehát ezek 10 észre nem, veszik a piros és a zöld jelzések közötti különséget. Ezért nem adnak sehol gépkocsivezetői jogosítványt a színvakok­nak, akik tehát sem hivatásból, sem sport­ból nem lehetnek vezetők. Emellett a gya-15 logjárók közt levő színtévesztők számára is illuzórikus a mostani színes fényjelzés. A találmány olyain közlekedési lámpa, mely egyetlen, célszerűen fehér színnel adja a tilos, szabad és semleges jelzést, közvet-20 lenül, minden magyarázat és szabály nél­kül is érthetően. A csatolt rajzon a találmány példaké­pem kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 25 1- ábra a semleges jelzésre beállított köz­lekedési lámpa elölnézete, a 2. ábra a vízszintes és függőleges nyíl­lal ellátott diafragmák nézete, a 3. ábra pedig az egyik irányban szabad, 30 a másik irányban tilos jelzésre beállított lámpa távlati képe. A jelzőlámpát az utcakeresztezések kö­zéppontja felett felfüggesztett kockaalakú doboz alkotja, melynek belsejében izzó-35 lámpa van. A kocka négy függőleges lap­ján böralakú (b) kivágás van, melyet fe­hér homályos üveg fed. A kocka négy ol­dallapjának (c) éleihez egy-eigy (d, dl) diafragrnalemezpár csatlakozik, melyek a 40 (c) élek körül forgathatók. Az elforgatást tetszésszerinti ismert szerkezetű vezérlő készülék végzi. Két-két ;(d) vagy (dl) le­mez területe együttesen akkora, mint a kocka lapok területe, úgy hogy akár a (d), aikár a (dl) lemezeket a (c) tengelyek kö- 45 rül a kocka oldallapjaira forgatjuk rá. azok az oldallapot lefedik. A (d, dl) dia­fragmalemezek szaibadonálló hosszmenti éleiből egy-egy (e, f) félnyílalak van ki­vágva, mely kivágások az egyes lemezpá- 50 roknak a kocka oldallapjaira való ráfor­gatásakor az oldallap megvilágított (b) kivágása előtt függőleges vagy vízszintes nyilat alkotnak. A nyilak azt jelzik, hogy melyik irány- 55 ban szabad a forgalom. Ha tehát a jármű­vezető vagy a közönsék vízszintes nyillat lát, akkor az átjárás tilos, ha pedig füg­gőleges helyzetű a nyíl, az átjárás szabad. A diafragmák vezérlésénél az alapelv 60 az, hogy először felcsapódik valamennyi diafragma s ekkor a teljes (b) kör lát­ható, ami a semleges helyzetet jelenti. A következő kapcsolásnál egyik szemben­fekvő oldalpáron lecsapódnak a vízszintes, 65 a másik oldalpáron a függőleges nyilat képező diafragmaiemezek. Ezek a diafrag­malemezek kívülről hajlanak rá a fehér körlapra, tehát még erős napsütésben is mindig látható a fekete alapon a fehér 70 nyíl. Szabadalmi igények: 1. Közekedési lámpa, azzal jellemezve, hogy a szabad és tilos irányok jelzésére vezérlőszenkezettel összeköttetésben 75 álló, a lámpa belse jéből megvilágított vízszintes és függőleges nyilak vannak alkalmazva. 2. Az 1. pontban védett lámpa kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom