111137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó áramú fényívek eloltására

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 11113 7. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Eljárás váltakozó áramú fényi vek eloltására. Magyar Siemens-Schuckert Művek V illamossági r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1930. évi november hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 19-ike. Ha két elektróda között villamos fényív ég, akkor az elektródák között fellépő villamos mező töltéshordozókat (ionokat és elektronokat) mozgat és ily-5 módon az áram átmenetét lehetővé teszi. Váltakozó áramnál minden félperiódus után az áram értéke nulla. Ebben a pillanatban a két elektróda között irányítatlan töltéshordozók vannak. A visszalő térő' feszültség az elektródák között a villamos mlezőt mindig újból felépíti, miáltal a töltéshordozók ismét mozogni kezdenek és az áram tovább folyik. Mivel az ionok és elektronok tömege 15 rendkívül kicsiny, csak csekély elektromos mezőre van szükség ahhoz, hogy azok sebességét a kellő mértékre fokozza. Az áram megszakítása céljából eddigelé a villamos mező lényeges gyengítését 20 tartották szükségesnek és e célból nagy nyitássebességeket és nagy nyitásutakat alkalmaztak. ' i A találmány abban.van, liogy akkor, amikor az átmenő áram értéíke nulla, a 25 fényívben levő elektromos részecskékre, nevezetesen a szabad elektronokra, finoman elosztott folyékony ^ vagy szilárd anyagot halmozunk és ezáltal oltjuk el a fényívet. 30 Az anyagnak e halmozá'sa azért lehetséges, mert az elektronoknak tulajdonsága, hogy a közelükben lévő «töímegrészecskéket magukhoz vonzzák, £ Tudvalevően a legkisebb any^grészees-85 kék tömege is kb. 1000^1 milliószor na,gyoíbb, mint a villamgg, töltéshordozók tömege. Ha tehát a *l)|ijt!tpfff iH-rírrntfr az általa létesített vftfeaaos^jnező oly töltött részecskében táimad, melyek a villamos részecskékből és az azokhoz tapadó 40 anyagrészecskékből állanak. Ezen anyagrészecskék tömege, mint már említettük, 1000—1 milliószor nagyobb, mint a villamos töltéshordozók tömege, úgyhogy azok gyorsulása megfelelő mértékben 45 csökken. A villamos mező erőssége ugyanis csak az áramkörben hatékony feszültség nagyságától függ, a felrétegezett anyagtól azonban független. Mivel ilytmódon a villamos töltéshordozók gyor- 50 sulása az eredetinek egytmilliomod részére csökken, e villamos részecskék az elektródák között már egyáltalán nem mozognak. Ha azonban e részecskék nem mozognak, akkor áram seim folyik és így 55 a fényív kialszik. Finoman elosztott anyag halmozásán azt értjük, hogy minden szabad elektronra a szilárd vagy folyékony anyagnak egy molekulacsoportja rakódük. Bi- 60 zonyos anyag esetén, pl. víznél, a kívánt hatás elérésére elegendő, ha minden elektronra egy molekula víz rakódik1

. Minden egyes elektron a rárakódott molekulával, illetőleg mol ekulacso'porttal együtt 65 nagy tömegű negatív iont- képez. Az 1. ábrában (1) és (2) a két elektróda, melyeik között a fényív ég. Az (i) áram lefolyását a 2. ábra mutatja. Az ára/m értéke; a (P) pontban null. Az (1) 70 és (2) elektródák között villamosan töltött (3) részecskék vannak. Az (e) görbének megfelelően az (1) és (2) elektródák között feszültség lép fel abban a pillanatban, amikor az átmenő áram null. 75 Ez a feszültség (E) elektromos mezsőerős?