111135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés barnaszén ki- vagy elgázosítására

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111135. SZAM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés barnaszén ki- vagy elgázosítására. Szigetli Gábor a Székesfővárosi Gázművek igazgatója Budapest. II. pótszabadalom a 107340. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi november hó 19-ike. A 107.340 számú törzsszabadalom tárgya ennek 1. igénypontja szerint eljárás barnaszénnek ki- vagy elgázosítására, amelyet az jellemez, hogy a keletkező gá-5 zokat a töltés legforróbb övéből a kigázosítótér közepe táján vezetjük el, miáltal a felmelegítés első fokozatában keletkező vízgőz és szénsav a gázelvezető nyíláshoz való útjában a célszerűen 850—900 C°-ú 10 izzó töltésen keresztül haladva nagyrészt vagy egészen permanens gázzá alakul át és a szénhidrogének részben elroncsolódnak. A törzsszabadalommal, valamint a 15 109.255 számú I. pótszabadalom ennek az eljárásnak különféle foganatosítási módjait és végrehajtásához való berendezéseket helyeznek védelem alá. A törzsszabadalomban és ennek I. pót-20 szabadalmában védett eljárás szerint a kigázosítő térben a szénsav redukciója, a kátrány gőzök és a szénhidrogének, nevezetesen a metángáz, megbontása és a szén nedvességéből és bomlási vizéből 25 keletkező vízgőznek vízgázzá való átalakítása annak következtében megy végbe, hogy a gáz- és gőzalakri termékeket a töltés legforróbb övén át vezetjük el. Hogy ezt a célt - lehetőleg teljesen és 30 biztosan elérjük, vagyis, hogy az elveze tett gázok lehetőleg kevés szénsavat és , metánt, ellenben minél több szénoxidot és hidrogént tartalmazzanak, szükséges az, hogy a gázok elegendő ideig órintkez-35 zenek a széntöltés magas hőfokra hevített rétegeivel. •Az eljárásnak nagyipari kivitelénél. ahol is rendszerint nagy hosszkiterjedésű és ehhez képest aránylag kis szélességű desztilláló kamrákat használunk a racio- ^O nális és egyenletes fűtés biztosítása céljából, mimellett a gázokat a desztilláló tér egyik keskeny oldalán, tehát egyoldalúan, vezetjük, illetve szívjuk el, a gázáramlás a desztilláló térnek az elvezető 45-nyílás fölötti részében nem egyenletes, nevezetesen ennek a gázelvezető nyílás felé eső oldalán erősebb, mint az ezzel szemben fekvő oldalán. Ebből következik, hogy a gázban végbemenő, hőfogyasztás- 50 sal járó reakciók hatása folytán a széntöltés belsejében uralkodó hőmérsékletek izotermás nívói nem vízszintesek, hanem a gázelvezető nyílás felé erősen lejtenek ós így nagy CO ós Hs-tartalmú gázok 55 csak a desztilláló tér teljesítőképességének ' rovására állíthatók elő. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére a találmány szerint úgy járunk el, hogy a gázok és gőzök megbontásához szükséges 60 izzó szénréteg-magasságok biztosítása céljából a szénmozgást a desztilláló tér függélyes zónáiban a bennük végbemenő erősebb. illetve gyengébb gázáramlásnak megfelelően szabályozzuk és pedig úgy, 65-hogy azokban a zónákban, ahol a gáz- -t1 áramlás erősebb, tehát a gázelvezetés oldalán, a szénátmenet kisebb, ahol pedig a gázáramlás lassúbb, tehát a gázelvezör téssel szemben levő oldalon, a szénátme- 70 net nagyobb legyen. Ezt legegyszerűb- • ben azzal biztosíthatjuk, hogy a kemeneetér álján levő folytonos működésű koksz-, illetve hamúeltávolítószerkézetet úgy kéw