111121. lajstromszámú szabadalom • Takarékos és gyors vízmelegítő kályha

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. 1AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111121. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Takarékos és gyors vízmelegítő kályha. Bartucz Lajos kovácssegéd Gomba (Pest megye). A bejelentés napja 1933. évi április hó 4-ike. A találmány olyan vízmelegítő kály­hára vonatkozik, mely fa- és széntüze­lésre egyformán alkalmas. A kályha anyaga vaslemez, aminek az 5 az előnye, hogy kevés tüzelővel, aránylag rövid idő alatt, bőséges melegvizet képes szolgáltatni. E nagy teljesítményt a víz­melegítő edény célszerű szerkezete és el­rendezése biztosítja. 10 A csatolt rajzon a találmány példaké­pen felvett kiviteli alakja van feltüntetve és pedig aizi 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán hosszmetszetben, a 15 3. ábrán egy másik hosszmetszetbon, vé­gül a 4. ábrán keresztmetszetben. A találmány szerinti kályha, lényeges alkotó része az (e) vízmelegítő edény, 20 mely vaslemezből, hengergyűrű alakú, kettősfalú edényként van kiképezve ós a tüzelőteret öleli körül. Ezáltal a,z (e) víztartó belső felülete tel­jes mértékben a lánggal órintkezhetik, te-25 hát fűtő felülete gazdaságosan megnö­vekszik. A találmány szerinti elrendezés másik előnye, hogy a füstgázok nem tá­vozhatnak azonnal a kéménybe, hanem először az (e) melegítő edényt körülvevő 80 (d) térbe áramlanak, mely elrendezési sze­kunder fűtőfelületet szolgáltat a vízmele­gítéshez. A találmány szerinti kályha, mint állandó melegvíz szolgáltató, legin­kább mosásihoz és fürdőszobában a fürdő-85 kád melegvízellátására használható. * A találmány szerinti kályhába a tüzelő­anyag adagolása, a felső (a) nyíláson történik, aa égés az (n) rostélyon keresz­tüljutó levegő segítségével megy végbe. 40 Az (n) rostély felett van elrendezve a ket­tősfalú (e) vízmelegítő edény, amelynek belső tere alkotja a tüzelő teret. A füst­gázok az (x) füst ki vezetőn keresztül a kettősfalú (e) edény külső felületével ha­tárolt (d) térbe jutnak, ahonnan megfe- 45. lelő melegátadás után a (c) kályha­köpeny (b) nyílásán át távoznak a kür­tőbe. Az (e) tartáuy az alsó (f) csőveze­tékkel, melyet befelé nyíló (h) lengő szelep zár el, víztartállyal van állandó 50 kapcsolatban. E víztartány, esetleg fürdő­kád. látja el az. (e) edényt a vízzel. E víz­ellátás egyszerű lehetősége céljából a kályha olyan alacsony kivitelben készül, hogy az >(e) edéiny felső (f) melegvíz kivezető 55 csöve, és a vízzel telt fürdőkád vízszintje, közel egymagassághan áll, és a fürdőkád­ból így a víz könnyen az (e) edénybe jut, mert közlekedő edények. A kettősfalú (e) edény felső részéiből kiágazó, előbb emlí- 60 tett. (f) csővezeték (g) elzáró csappal van ellátva. Ha a fürdőkádat vízzel töltjük fel, a befelé nyíló (h) szelepe feltöltő­dik, az (e) kettősfalú edény is. A feltöl­tés után a víz a fürdőkádban és az (e) 65. edényben azonos szintben áll. llövid me­legítés után a felső (f) csövön melegvíz áll rendelkezésre, mely a (g) elzáró csap­pal a fürdőkádba ereszthető, ahonnan vi­szont hidegvíz az (e) edénybe nyomul, pó- 70 tolva a kifolyt melegvizet. Ha a (g) csappal a melegvíz elvételt megszüntetjük, a forró víz a felső (1) tar­tályba áramlik, mely az (e) melegítő tar­tály felett van elrendezve s ezzel az, (y) 7& nyíláson át szabadon közlekedik. AZÍ (1) tartályból (cs) gőzelvezeitő cső vezeti ki a gőzöket, míg az (1) tartály és az (f) cső­vezeték közt alkalmazott (k) kiegyenlítő eső a melegvíz cirkulációját biztosítja. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom