111119. lajstromszámú szabadalom • Kvarcból való tárcsás piezoelektromos oszcillátor

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111119. SZÁM. — vil/d OSZTÁLY. Kvarcból való tárcsás piezoelektromos oszcillátor. CarI Zeiss gyári cég Jena. A bejelentés napja 1933. évi október hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 4-ike. A kvarcból való tárcsás oszcillátorokat és rezonátorokat eddig a kristályból oly­kép metszették, hogy a tárcsa vastagsági mérete a kristály optikai tengelyére merő-5 leges és pedig az elektromos tengelyek egyikével párhuzamosan vagy arra merő­legesen fekszik. Ismeretes, hogy utóbbi osz­cillátorok jobban rezegnek, mint az előb­biek, azonban következő hátrányuk van: 10 Ismeretes, hogy valamely oszcillátor hul­lámhossza vastagsági méretétől és a kris­tálytengelyekhez képest elfoglalt helyze­tétől függ. E helyzetben mutatkozó kis eltérés a hullámhosszban jelentékeny el-15 térést idéz elő és így az oszcillátor bizo­nyos körülmények között, az egyes ese­tekben szándékolt feladat teljesítésére teljesen hasznavehetetlen lesz. A hullámhossznak a metszés irányától 20 való e függősége különöse i akkor erős, ha a vastagsági méret az elektromos ten­gelyek egyikére merőleges. Ha az ismere­tes oszcillátoroknál az optikai tengelyhez képest a helyzet +l°-kal eltér, akkor a 25 hullámhossz kb. Vno-el változik. A találmány szerint a hullámhossznak a metszés irányától való függőségét oly metszésiiránnyal küszöböljük ki, hogy a tárcsa vastagsági mérete merőleges ugyan 30 az elektromos tengelyek egyikére, azon­ban az optikai tengellyel bezárt szöge +25° és +55° vagy —45° és —70° közé esik. A találmány szerinti oszcillátorok liul-35 lámhosszának a szöghelyzettől való függő­sége a megadott határok között félannyi, mint az ismeretes oszcillátoroké kb. +30°­nál és kb. —60°-nál a hullámhossz majd­nem teljesen független a szögihelyzettől. 40 A találmány szerinti oszcillátoroknak további előnye, hogy kettős hullámtól mentesek. E kettős hullám az ismeretes oszcillátoroknál, — melyeknél a vastag­sági méret az elektromos tengelyek egyi­kére és az optikai tengelyire is merőleges. 45 — gyakran mutatkozik. A találmány szerinti oszcillátoroknak külső alakjuktól (derékszögű négyszög, négyzet, kör) függetlenül meglehetős jó rezgőtulajdonságuk van. A rezgés külö- 50 nősen derékszögű négyszögalakú oszcillá­toroknál előnyös. Igen rövid vagy igen hosszú hullámok­hoz való kristályok előállításánál kívána­tos, hogy a vastagság sem túl csekély. 55 sem túl nagy ne legyen. A találmány szerinti oszcillátorok lmm vastagság mellett 120 m hullámhosszt ad­nak a megadott pozitiv szögek középérté­kénél és 180 m hullámhosszt a negatív go szögek középértékénél. Ezzel szemben az ismeretes oszcillátoroknál ugyanaz a vas­tagsági méret kb. 150 m hullámhosszt eredményez. Az új oszcillátoroknál tehát, különösen 65 rövid hullámokhoz előnyösen a pozitiv szögeket választhatjuk. Ekkor nagyobb vastagságot kapunk, mint az említett is­meretes oszcillátoroknál, ami az oszcillátor előállításának nehézségét csökkenti. Más- 70 részt hosszú hullámokhoz előnyösen a ne­gativ irányok választhatók. Ebben az esetben kisebb vastagság elegendő, úgy, hogy az oszcillátorban nagyobb mezőerős­séget kapunk. 75 A rajz a találmányt egy példával tün­teti fel. A metszetben feltüntetett, kvarcból való tárcsás oszcillátor, melynek vastagsági mérete (a)-val van jelölve, két helyzetben 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom