111118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cesalpiniaceák, mimosaceák és hasonló magféleségek őrleményeinek tisztán való termelésére
Megjelent 1934. évi november hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111118. SZÁM. Xl/d. OSZTÁLY. Eljárás a cesalpiniaceák, mimosaceák és hasonló magféleségek őrleményeinek tisztán való termelésére. Tres Gyógyszer-Vegyészeti Ipari és Kereskedelmi R. T. Budapesten. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 24-ike. Különböző magvak feldolgozása általában vagy úgy történik, hogy az egész bámozatlan magvak kerülnek feldolgozásra, mint pl. az olajsajtolásnál és más eljárá-5 soknál, vagy olymódon, hogy a magvakat meghámozzuk és a hámozott anyagot használjuk a végső termék tisztán való előállításához. Azokra a gyártási módszerekre, amelyek idegen magokkal szeny-10 nyezett magvakat dolgoznak fel, vagy amelyeknél az azonos magvak héja, vagy más alkatrészei a magvak őrleményeinek nem kívánatos szennyezését jelentik, egy eljárásból, mely alkalmas arra, hogy a 15 feldolgozandó magvakat vaigy a kivánt őrleményt mechanikusan és a gyártásnál fontos tulajdonságainak károsodása nélkül izolálja, nagy előnyök származhatnak, így pl. a szentjánoskenyérmagot jelen-20 leg csaknem kizárólag azon célból dolgozzák fel, hogy a magvak endospermiumából egy növényenyv-szerű anyag legyen termelhető a textilipar és az élelmiszeripar némely ága számára, A csira-anyag 25 ebben az iparágban egy mellékterméket képez és nagy fehérjetartalmánál fogva, állati takarmányként vagy takarmánypótlékként kerül alkalmazásra. A feldolgozás többnyire úgy történik, hogy a há-30 mozott szent jánoskenyérmagot gépi utón csirátlanítjuk. A hámoz,ást a szentjánoskenyérmagvaknak tömény kénsavval való előzetes kezelése után végezzük. A tökéletes hámozás ezen módszer szerint nem 35 ütközik nehézségbe, ha a kénsavat megfelelő ideig hatni hagyjuk. Minthogy azonban a hosszabb behatás anyagveszteséggel és kisebb termelési eredménnyel jár, többnyire megelégszünk azzal, hogy a hámozott magot még tekintélyesebb héj- 40 maradékkal keverve nyerjük. A szívósabb és kevésbbé morzsolódó endospermiuniot a gépi csirátlanításnál az erőművi behatásokkal szemben kifejtett nagyobb ellenállása folytán egészben, 45 vagy mindenesetre nagyobb részecskék formájában, kapjuk, mint a rideg, könynyen máló csirát és leválasztott héjrészeket, mely utóbbiak a szitáláskor csaknem maradék nélkül a felaprított csiraanyag- 50 ba kerülnek, míg a magvak endospermiuma a követett eljárás szerint több-kevesebb rajtamaradt héjrésszel, de a lehántott héjrészektől csaknem mentesen marad a szitán. 55 Úgyszintén héjrészekkel szennyezett formában kapjuk a csiraanyagot akkor is, ha a hámozatlan magvakat csirátlanítjuk. A csiraanyagnak héjrészekkel való szennyeződése a z eljárás szerint 5—20% 60 között mozog. A csiraanyag további tisztítása eddig nem birt érdekkel. A különböző iparágakban való újabb alkalmazási lehetőségek azonban a csira anyagnak a; termelt endos- 65 permium-mennyiség csökkentése nélkül való tisztább előállítását igénylik. Miután az elválasztandó részecskék különböző fajsúlyúak és különböző külső formájúak, a csiraanyag tisztításánál a, szo- 70 feásos gépi eljársok használhatóik, amelyek a fenti különbségek technikai alapul vételével dolgoznak. A fajsúlykülönbsége-
