111111. lajstromszámú szabadalom • Proba ügy

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111111. SZÁM. VLL/g. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés többfázisú fémgő'z- vagy gáztöltésű kisülő egyenirányítók rácsainak vezérlésére. Signuni Aktieng-esellschaft cég- Wallisellen (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi november hó 11-ike. Svájci elsőbbsége 1932. évi november hó 12-ike. A találmány többfázisú, különösen há­romfázisú, egy vagy több kisütőedényes, fémgőz- vagy gáztöltésű kisülő egyen­irányítók feszültségének, illetve teljesít-5 menyének az anódák mellé rendelt villa­mosan vezérelt rácsokkal való szabályo­zására irányul. Az eddig ismert egyszerű kapcsolások­ban a rácsok vezérlésére az egyenirányí­tó tandó áram alapfrekvenciájának meg­felelő szaporaságú, változtatható értékű és fázisú, váltakozó áramú feszültségeket alkalmaztak. A rácshoz tartozó pozitív anóda fényíve abban a pillanatban gyul 15 ki, amidőn a rács váltakozó feszültsége vagy ennek és valaimely ráadott egyen­áramú feszültségnek eredője a kafódá­hoz képest pozitívvá válik. Az egyen­irányítóit feszültséget a kigyulás idő-20 pontjának eltolásával többnyire akként szabályozzák, hogy a váltakozó feszült­ség fázisát változtatják fáziseltolóval vagy az egyenáramú feszültség nagysá­gát feszültségelosKtó'val. Ilyen és ha-25 sonló eljáráshoz többfázisú áram egyen­irányítása esetén többnyire nagyszámú vezérlő elem szükséges és a rácsfeszült­ség bizonyos vezérlési körzetekben olyan kis sebességgel halad át a nullértékén, 30 hogy a fényív kigyulása nem következik be a kívánt szabatossággal. Az. utóbbi tekintetben az alapfrekvenciájú váltakozó feszültséggel való vezérlés más eljárások­kal szemben alulmarad. 35 A találmány értelmében a vezérlésre az alapfrekvencia többszörösének, különösen háromszorosának megfelelői szaporaságií váltakozó feszültséget önmagában hasz­nálunk, amely eljárás több tekintetben jobb és egyszerűbb a fentebb ismertetett- 40 nél. A vezérlő feszültség fázisát a ki­gyulás időpontjának eltolása és ezúton az egyenirányítót t feszültségnek, illetve az egyenirányító teljesítményének szabá­lyozása végett akként tolhatjuk el meg- 45 határozott értékkel, hogy a rácsokat sorba és párhuzamosan kapcsolt indukti­vitásokból, kapacitásokból és ohmikus ellenállásokból összetett, változtatható műkapcsoláson át, vagy pedig az alap- 50 frekvencia többszörösének, különösen há­romszorosának megfelelő frekvenciájú, elfordítható állórészes; vezérlőieszültsóg­generátoron át kötjük össze a katódával. Háromfázisú rendszerben a harmadik 55 harmonikusok mind fázisban vannak egymással. Ezért az alapfrekvencia há­romszorosának megfellelő szaporaságú váltakozó feszültséggel való vezérlés ese­tén a háromfázisú egyenirányító három gQ rácsát egymással összeköthetjük. Az alapfrekvencia háromszorosának meg­felelő szaporaságú váltakozó feszültség tehát, amely azonos amplitúdók mellett nagyobb sebességgel megy át a nullérté- 65 kén, mint az alaphullám, elegendő arra, hogy az egyenirányító feszültségét, illet­ve teljesítményét meglehetős tág határok között szabályozza. Az 1. ábrán példaképen a három (El, E2, E3) anódafeszültség és az (e) vezérlő­feszültség idődiagramja látható. Vala­hányszor a vezérlőfeszültség pozitívvá válik, kigyullad az az anóda, amelynek ugyanakkor legnagyobb a potenciálja a katód á h oz képest. Az 1. ábra (a) és (b) részei két különböző terhelési esetre vo­natkoznak, tehát az (e) vezérlőfeszültség

Next

/
Oldalképek
Tartalom