111110. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes rajz- és mérőeszköz

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MA&YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1111 ÍO. SZÁM. VII/f. OSZTÁLY. Egyetemes rajz- és méró'eszköz. Kastyák Ferenc nyomdász Baross Gábor-telep és Thomasbo Frigyes v. gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1933. évi október hó 27-ike. A találmány oly rajz- és mérőeszköz, mellyel egyenes vonalak, valamint kü­lönböző sugarú körök, esetleg több kör egyszerre is rajzolható és amellyel hosz-5 szúság, szöghajlat !és testek vastagsága mérhető, amellett pedig az eszköz víz­mérővel is el van látva, úgy hogy a. víz­szintes helyzet is pontosan beállítható. Lényegileg a találmány egyik hosszéle 10 mentén centiméter beosztással, valamint hossz- és keresztirányban egymástól bizo­nyos távolságban elrendezett és a távol­ságoknak megfelelően számozott lyukaics­kákkal, középen pedig állítható forgás-15 tengellyel ellátott vonalzóból, valamint ennek lyukaaskáin átdugható és azokban rögzíthető, forgástengelyt, irónt vagy va­lamilyen recéző vagy imintázó eszközt magábafogadó hüvelyekből áll, mimel-20 lett a vonalzó még szögmérővel, vízmérő­vel és vastagságmérővel is el van látva. A csatolt rajzon a találmány példakép­pen felvett kiviteli alakjában van fel­tüntetve és pedig az 1. ábra a rajz- és mérőeszköz felülné­zete, a 2. ábra az eszköz hosszmetszete, a 3. ábra a vonalzó lyukacskáiban rögzít­hető forgástengely odalnézete, a 4. ábra a vonalzó lyukaoskáiban rögzít­hető recéző-, illetve mintázóeszköz oldal­nézete, az 5. ábra pedig a vonalzó lyukacskáiban rögzíthető irón függélyes metszete. A rajzeszközt a 'két egymásrahelyezett (a, b) lemezből készült vonalzó alkotja, melynek egyik hosszéle mentén centimé-25 30 85 terbeoisztás van. A vonalzó (a, b) lemezei között í(c) hézag van, a (b) lemez alsó oldalára pedig a lábakat alkotó (d) go- 40 lyóicskák vannak erősítve. A vonalzó hossz- és keresztenigelyének metszéspont­jában az (f) iforgástengely van állít hatóan megerősítve, a hosszközépvonalban pedig egymástól meghatározott távolságban, pl. 45 10 mm-ként (k) nyílások vannak, melyeit mellett számok tüntetik fel a nyílásoknak a. vonalzó középpontjától mért milliméter távolságát. A vonalzó középpontjától egyik oldalra eső nyílások úgy vannak 50 számozva, hogy számjaik a nyílásnak a vonalzó középpontjától számított, vala­mint a középponttól ellenkező irányba eső legtávolabbi nyílásnak a középpont­tól mért együttes távolságát jelzik. A vo­nalzón 'keresztirányban, halakban is he­lyezkednek el (kl) nyílások, melyek a vo­nalzó középpontjától oly távolságban fe­kíisznek, mint valamely (k) nyílás távol­sága és ezen nyílás, valamint a rákövet­kező (k) nyílás közti távolság valamely meghatározott hányadrésze. Mind e nyí­lásokból átmérő irányban (1) oldalcsa­tornák ágaznak ki, melyek a nyílásokban kiemelhetően elhelyezhető forgástengely, 65 illetve irón rögzítőnyúlványainak átbo­csájtására valók. A vonalzó lyukacskái­ban elhelyezhető forgástengely, illetve irón az (m) hüvelyből áll, melynek belse­jében a z (n) rugó hatása alatt álló és egyik 70 végénél a hüvelyből kinyúló (o) tű vagy irónhegy van elhelyezve. A (hüvely palást­jából sugárirányban a (p) nyúlványok ál­lanak ki, melyek átbújtathatók a (k, kl) nyílások (1) csatornaágain. Az (0) tű, 75 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom