111088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű kövekhez való képlékeny nyers massza előállítására

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMILEIRAS 111088. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás könnyű kövekhez való képlékeny nyers massza eló'állítására. Hüttemann Erik mérnök Berlin-Wilmersdorf és Czernin Wolfgaiig' mérnök Berlin-Lichterfelde. A bejelentés napja 1933. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 8-ika. Porózus könnyű kőimasszákat kalcium­hidroszilikátból eddig csak öntéssel állí­tottak elő, még pedig úgy, hogy égetett meszet és homokot finoman feltárt alak-5 ban annyi vízzel kevertek, hogy önthető pép keletkezzék, melyet formákba öntve, nyomás alatt álló gőzben keményítettek, majd szárítottak. Ez az eljárás azonban a gyakorlatban 10 nagy nehézségekkel jár. Mivel ugyanis a kész könnyű kőmassza térfogatsúlya csupán a nyers- massza víztartalmától függ, a szükséges csekély térfogatsúly el­érésére rendkívül hígfolyós szuszpenzió-15 kat kell alkalmazni. Az ilyen szuszpen­ziók az öntéssel való formálásukhoz a massza kifolyásának megakadályozására nagyon pontosan megmunkált, bonyolult formákat igényelnek. A szóbanforgó 20 nyers masszák továbbá nagyon erősen hajlanak az ülepedésre is, miáltal a kész munkadarabok nem homogének ós szaka­dozott, egyenetlen felületük van. Ez, a körülmény nagyobb méretű munkaclara-25 bok előállítását lehetetlenné teszi. Végül azt is találtuk, hogy az öntéssel előállí­tott könnyű kőmasszákban belső feszült­ségek mutatkoznak, melyek bizonyos idő után hajszálrepedésekhez vezetnek. 30 E nehézségek folytán számos kísérletet végeztek a nyers massza viszkozitásának fokozására, anélkül azonban, hogy a fel­tétlenül szükséges nagy víztartalmat csökkentették volna. A homoknak leg-35 messzebbmenő finomságú őrlésével, vala­mint rostanyagoknak és képlékeny anya­goknak a nyers masszához való keveré­sével a felsorolt nehézségek ugyan olykor csökkenthetők voltak, de sohasem szűn­tek meg. 40 Az-t találtuk, hogy kalciumhidroszili­kátból könnyű kőimasszákat kiváló ered­ménnyel lehet előállítani, ha nem önthető pépből, hanem képlékenytől kenhetőig menő konszisztenciájú nyers masszából 45 indulunk ki. A találmány tehát eljárás nagy víztartalmú, de ennek ellenére kép­lékeny massza előállítására, mely a leg­különbözőbb módon, így pl. agyag vagy mészhomokkövek módjára formálható. A 50 találmány annak a felismerésén alapszik, hogy mészből vagy mésztartalmú kötő­anyagokból és kovasavtartalmú anyagok­ból való masszák még akkor is kiváló könnyű anyagot adnak, ha azokat végle- 55 ges megszilárdulásuk előtt rövid ideig tartó előkeményítésnek vetjük alá. A találmány értelmében túlnyomó rész­ben kova sav tartalmú anyagoknak égetett mésszel vagy mésztartalmú kötőanyagok- 60 kai való finoman feltárt keverékét hígan folyós péppé dolgozzuk fel ós ezt a pépet nyomás alatt álló vagy telített gőz hatá­sának tesszük ki mindaddig, míg a kí­vánt képlékeny vagy kenhető konziszten- 65 eiát el nem értük. A kalciumhidroszili­kátgéleknek tixolabilis magatartása miatt az előkeményítést addig is folytathatjuk, míg a massza bizonyos mértékben meg nem keményedett (pl. megsűrűsödött 70 vagy morzsolható lett). A masszának az­után mechanikai feldolgozással a kívánt kenhető vagy képlékeny konzisztenciát adhatjuk. Azt találtuk, hogy könnyű kő­masszák, melyeket ilyen nyers masszából 75 készítettünk, nagyon szilárdak, térfogat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom