111082. lajstromszámú szabadalom • Gázosító berendezés robbanómotorokhoz

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111082. SZÁM. — Y/a/2. OSZTÁLY. Gázosító berendezés robbanómotorokhoz. K. Dávid Imre autóniotorszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi február hó 19-ike. A mai használatban lévő porlasztók (folyékony tüzelőanyaghoz) még mindig nem tudják az égésianyagot oly finoman elporlasztani, illetve gáznemű állapotba 5 hozni, mint ahogy azt a robbanó-motorok konstrukciója megkívánja ós amelyre azok tulajdonképen méretezve vannak. A mai porlasztó fúvókáján keresztül az üzemanyag (benzin, benzol stb.) íolyé-10 kony, szemcsés csöppek alakjában kerül a szívócsőbe. A rendelkezésre álló igen rövicl idő folytán — amíg az a hengerbe kerül — nem tud a levegővel olyannyira elkeveredni, hogy teljesen gáznemű anyag 15 jöjjön létre, s legtöbbször egy páraszerü, ködalakú keveréket kapunk, amelyben tehát az égési anyag még folyékony állapotban ván jelen. Ezen folyékony üzem-, vagy égósi-anyag-részeoskék n*eglassít-20 ják az explózió (robbanásszerű égés) folyamatát, vagyis a keverék igen dús lesz és abban egyes centrumok, magok azaz el-nem gázosított központok keletkeznek, amelyek a hengerbe kerülve sem változ 25 tatják meg állapotukat. A keverék nem válik egységes gáznemű anyaggá. így az égés nem terjedhet egyenletesen molekuláról molekulára, a keverék nem ég el teljesen, miáltal szénoxyd (CO) és korom 30 képződik. Az üzemanyagnak ilymódon nem tudjuk a teljes kalóriaértékét kihasználni, and a motor teljesítményének rovására megy és az égésianyag felesleges pazarlását vonja maga után. 35 Kísérletek igazolják, hogy közepes sebességnél és teljesítménynél (ami az autómotoroknál a városi menetnek felel meg) a keverék rendszerint feleslegesen benzindús. Úgyszintén egy benzin-motoron vég-40 zett kísérlet, melynél a szívócső (a porlasztó és a henger között) speciális anyagú, hasonló méretű üvegcsővel lett pótolva —• igazolja, hogy a porlasztóból kikerülő üzemanyag nemcsak hogy nem válik gázneművé, hanem a cső falának 45 ütődve azon ismét folyóssá válik, kondenzálódik s a szívóhatás folytán a falak mentén kúszik felfelé a szelepnyílásokig. Ezen kísérletről a németországi „Benzolverband in Bochum" filmfelvételeket is 50 készített. Ezen filmfelvételek annak megállapítására szolgáltak, hogy egyenlő feltételek és körülmények között máként viselkedik az elporlasztott benzin ós benzol! -Jelen készülék szerkesztésénél elsősor- 55 ban gyakorlati adatokra ós kísérletekre támaszkodtunk, amelyeket különböző typusú autó-motorokon végeztünk a fent vázolt hátrányok kiküszöbölésére. A kísérletek eredménye a következő: 60 A kísérleti motorokon azon csavarokat, •melyek a porlasztót a szívócsőhöz erősítik, meglazítva egy kis nyílást létesítettünk, melyen át ú. n. hamislevegő jutott a szívócsőbe, mely a keverékkel elegyedve 65 egy jobb elkeveredést idézett elő s a motor teljesítményét mintegy érzékelhetően megjavította. Ezen eredményt felhasználva most már a hamis-levegőt mint pótlevegőt — nevezhetjük —- sekunder- TM levegőnek is — rendszeresen vezettük be szabályozható nyíláson, egy közbeiktatott csőperem segítségével a szívócsőbe. Azonban általánosan tudott dolog, hogy a szívóhatás, vaakum a szívócsőben a 75 fojtóretesz nyitása által romlik és így a magasabb fordulatszámoknál ez a hatás annyira romlik, hogy a pótlevegőt hiába vezetnők a szívócsőbe, nem tudna annyi beáramlani, hogy megfelelően elegendő 80