111067. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs, különösen sínjárművek kerekeihez
Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR T\ TIM M I *®E||||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111067. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Kerékabroncs, különösen sínjárművek kerekeihez. Gottfried Friedrich Adolf Corts Göteborg1 . A bejelentés napja 1934. évi január hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 11-ike. A találmány kerékabroncsokra, különösen sinjárművek kerekeihez való kerékabroncsokra vonatkozik és célja a kerékabroncsot úgy alakítani, hogy az eredeti kerékabronosprofil futófelületének a kúpalakja üzem közben önmagától változatlanul épségben tartassák. A kerékabroncsnak tehát oly alakot akarunk adni, hogy a futófelület összes helyei — bár a futófelület különböző helyeken, különböző mérvben van igénybevevő — egyenletesen kopjanak. A találmány szerint ezt a feladatot lényegében úgy oldjuk meg, hogy a kerékabroncs futófelületének a külső részén különböző fajtájú, pl. háromszög — és trapézalakú vájatok vannak, amelyek között keresztmetszetben fogszerű bordák vannak meghagyva. A találmányra nézve lényeges továbbá, hogy a nyomkairimáihoz legközelebb egy háromszögalakú keresztmetszetű vájat van; ez a vájat a nyomkarima felé irányuló oldalfalat képez, amely a futófelületbe kis szög alatt megy át és hogy a háromszögű vájatra borda következik, amelynek fejszéleissége e borda magasságával megközelítőleg egyenlő. Ezzel az elrendezéssel, különösen lágy anyagból való kerékabroncsoknál azt érjük el, hogy a nyomkariimához legközelebb fekvő vájat nem tömődik meg anyaggal és hogy a futófelület anyaga ott, ahol a vájat kezdődik, nem hámlik, nem rétegeződik le. A rajz a találmány szerinti kerékabroncs egy példaképen! foganatosít ás i alakját keresztmetszetben mutatja. A (3) kerékabroncs (2) futófelületének (1) külső részén különböző fajtájú (4, 5) és (6) vájatok vannak kiképezve, amelyek 40 a (3) abroncs körül köröskörül futnak. A vájatoknak, pl. háromszögű és trapézalakú profiljuk van. Két-két vájat között egy fogalakú keresztmetszetű (7), ill. (8) borda van meghagyva, amelynek fejszé- 45 lessége megközelítőleg egyenlő, előnyösen azonban valamivel kisebb, mint a borda-magasság. A (7) és (8) bordákat a középső gördülőkörsíkjuk körülbelül felezi. A vájatok úgy vannak elrendezve, 50 hogy a (9) nyomkarikához legközelebb a háromszögű (4) vájat van. E;z a (9) nyomkarima felé irányuló (10) oldalfalat képez, amely a (2) futófelületbe kis szög alatt megy át. A (10) oldalfal kevéssel a 55 (3) kerékabroncs közepe mögött a (11) helyen kezdődik és a (2) futófelület szélességének körülbelül negyedrészére terjed ki. A (10) oldalfalhoz megközelítőleg derékszög alatt fut a háromszögű (4) vájat 60 után következő (7) bordának a (4) vájat által képezett (12) oldalfala. Az v. szög, amelyet a (12) oldalfal a (2) futófelülettel bezár, tehát meredekebb, mint a (10) oldalfalnak esak kb. 12°-ot kitevő meg- 65 felelő p szöge, és pedig kb. (90—J3)°-ot tesz ki. A (7) és (8) bordák többi oldalfalszögei megközelítőleg ugyanolyan nagyok, mint az a szög, vagy annál nagyobbak. Előnyösen az> oldalfa.lszögek annál in- 70 kább növekednek, minél közelebb vannak a (3) kerékabroncs d') külső oldalához, míg egyidejűleg a (7) és (8) bordák fejszélessége és magassága csökken. A (7) bordának az (!') külső oldal felé fordí- 75 tott (13) oldalfalát a trapéz alakú (5) vájat képezi; ez létesíti az (1') külső oldalhoz legközelebb fekvő (8) bordának a (9)
