111062. lajstromszámú szabadalom • Beömlőszerkezet kettős átömlésű turbinákhoz

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111062. SZÁM. — V/d/3. OSZTÁLY. Beömlőszerkezet kettős átömlésű turbinákhoz. Bánki Elemér oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 5-ike. Ismeretesek oly kettős átömlésű turbinák, melyeknél a futókerékhez való hozzávezetése terelőfelüleít segítségével történik úgy, hogy a vízszálak a kerék kerii-5 letét közel ugyanakkora, belépőszög alatt metszik, ezzel 'az előzetesen kiszámított sebességirányok tényleges követése s így jó hatásfok biztosítható. Ily turbináknál a vízhozzávezetés teljes berendezése, az ú. 10 n- beömlőszerkezet elvileg két részre bontható. E részek egyike e turbinák szabadsugár-természetének megfelelően a nyomást sebességgé átalakító sugáreső, amely a futókerék beömlési ívének kezdő-15 pontjához csatlakozó, az áramlási irányban folytonosan szűkülő keresztmetszetű csődarab, melynek végkaresztinetszeíte a beömlési ív kezdőpontjánál a sugárcső kontúrvonalai közé beírható érintőkör 20 érintési pont jait összekötő, közel sugárirányú vonaldarabbal meghatározott. A -beömlőszerkezet másik része a most meghatározott sugár csőhöz csatlakozó, s a sugárcső külső kontúrvonala végpontjától a 25 beömlési ív végpontjához vezető terelőtoldat, melyet pl. az állandó belépőszögnek megfelelő logaritmikus spirális, mint külső fal, s két párhuzamos oldalfal alkot. E szerkezetnek többféle hátránya van. 80 így pl. a terelőtoldat görbülettét a spirális falrésztől távolabb fekvő vízszálakon az áramlás annál kevésbbé követi, minél nagyobb a beömlőív szögmértéke, azaz minél nagyobb a terelésnél megkívánt irány-35 változtatás; ezenkívül a sugárcsőhői a terelőtoldatba átlépő, teljes sebességgel mozgó vízsugár a iterelőtoldatban annál nagyobb súrlódó felületet talál, minél nagyobb a beömlőív. Ily esetekben 'ugyanis 40 a szerkesztési feltételekéi eltérő értékű tényleges belépőszög miatt a beömlési keresztmetszet nincs teljesen kihasználva, így a vízmennyiség csökken. Ezzel a futókerékbe lépésnél a fellépő ütközés és a nagyobb súrlódási veszteség miatt a hatás- 45 fok is csökken. E hátrányok kiküszöbölésére a mellékelt ábra szerint oly kiképzésű beömlőszerkezetet alkalmazunk, melynél elsősorban a sugárcső s a beömlőnyílás közti 50 terelőtoldat van megrövidítve. Evégből az (1) sugárcső (2—2') végkereisztmettszetét a találmány szerint a (2—3) beömlési ív (2) kezdőpontján átmenő sugárra merőleges keresztmetszettel egyesítjük, vagy 55 ennek közelébe hozzuk, miáltal a szabad sugár számára igen rövid (2'—3) terelőtoldatot, tehát nagy beömlőív mellett is aránylag kismértékű irányváltozást, továbbá rövidebb súrlódó felületet kapunk. 60 Ily kiképzésű beömlőszerkezet szerkesztésénél tehát a beömlőív (3) végpontjából kiinduló (4) terelőfelületet nem folytatjuk a beömlőív (2) kezdőpontjához tartozó sugáron képzelhető, a sugárvastagságot 65 jelző beírt érintő körrel való érintkezésig, hanem már előbb irányváltozást létesítünk, mellyel a (4) terelőfelület a (2') pontban a sugárcső kontúrvonalába megy át, anélkül, hogy a beömlőív (2) kezdő- 70 pontjához tartozó sugarat metszené. Oly esetekben, tehát, amikor a sugárcsőnek az ábrán feltüntetett módon az alább részletezendő okból körívkcnturjai vannak, a beömlőszerkezeten keresztül lehet látni. 75 Magát a sugárcsövet ily köralakú — általában görbe voiim'ú — kontúrok esetén is az elméletileg szükséges keresztmetszetnövekedésekn'ik megfelelően szerkesztjük. 80 >-