111023. lajstromszámú szabadalom • Tengelyelrendezés gépjárművekhez
Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111023. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Tengelyelrendezés gépjárművekhez. Daimler-Benz Aktieng-esellschaffc cég-Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1934. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 26-ika. A találmány tengelyelrendezés, különösen gépjármüvek vezetés nélküli tekercsrugókkal rugózott hátsó tengelyeihez. A találmány szerint a keréktengelyt egyrészt 5 a tengely és a keret közti harántiráinyú tolóerők felvételére lényegileg függélyes vezetőpálya segítségével a kerettel1 szemben megtámasztjuk és a jármű egy hossztengelye körül lengethetően vezetjük, más-10 részt a hosszirányú tolóerők felvételére a kerettel szemben előnyösen háromszögalakban elrendezett tolóirudakkal kitámasztjuk. A tengely vezetése célszerűen a függélyes vezetőpályán eltolható csukló 15 közvetítésével történhetik. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy merev tengelyekhez is egyszerű és üzembiztos tekercsrugókat használhatunk, mert a vezeték,. illetve a nyomott 20 rudak az oldalerőket és tolóerőket felveszik. Ezenkívül igen kedvező viszonyok adódnak a jármű harántrezgései szempontjából, különösen akkor, ha az eltolható csuklót lehetőleg magasra helyez-25 zük. Bekövetkező harántrezgéseknél, illetve görbében haladva ugyanis a kocsiszekrény csak e csuklósan áthaladó hossztengely körül hajolhat, ahol is a hajlás annál kisebb, minél közelebb visszük a 30 hajlás tengelyét a jármű súlypontjához1 , vagyis minél magasabbra helyezzük a csuklót. A differenciálmű tokját előnyösen a kereten — mereven vagy rugalmasan — 35 erősítjük meg, úgy hogy a rugózatlan súly a lehető legkisebb. Ez esetben a csúszópályát célszerűen a differenciálmű tokjáin alkalmazzuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti tengelyelrendezés egyik foganatosítási 40 alakját példaképen tünteti fel. Az, 1. ábra a találmánynak megfelelő hátsó tengely hátulnézete. A 2. ábra oldalnézet. A 3. ábra felülnézet. 45 A (c) differenciáltokot (1. ábra) mereven vagy rugalmasan — pl. gumiütközők lévén — erősítjük az (a) kerethez. A kerekeket a hátrafelé kigöirbített, csőalakú (g) tengely köti össze' egymással (3. 50 ábra). E tengelynek a jármű hosszközépsíkjában (gl') karja van (2. ábra), melyhez a (h') csuklóban a gömbös (h2') csapot erősítjük. A gömböt a (hl') csúszkában ágyazzuk, melyet a differenciáitokon 55 alkalmazott (o') csúszópálya függélyes irányban vezet (1. ábra). Az egymással mereven összekötött két (i) tolórudat (3. ábra) a kerekek közelében (e) csuklók révén erősítjük a tengelyhez, amikor is az 60 (i) rudak a kereten levő (n) gömbcsukló körül lenghetnek. A kerekeket a (k) tekercsrugók rugózzák (1. ábra), melyek egész hosszúkban 'vezetés nélküliek és végeiken szilárdan 65 k,apcsolait'osak a keretitél, illetve a tengellyel. A hajtás a differenciálműről az (m) kardántengelyek útján történik. A két kerék egyidejű rugózásakor a tengely emelkedik, miközben azt egyrészt 70 a (h') gömbcsukló az (o! ) csúszópályában. másrészt a tolórudak az (e) csuklóban vezetik. Ha csak az egyik kerék rugózik, akkor a tengely a kerethez képest ferdére áll be, miközben az (o') vezetékben meg- 75 felelően elmozdul és egyúttal a tolórudakkal együtt a (h', n) csuklókkal (3.
