111022. lajstromszámú szabadalom • Tengelyelrendezés különösen géperejű járművekhez

Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 111022. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Tengelyelrendezés, különösen géperejű járművekhez. Daimler-Benz Aktiengesellschaft cég St attgar t-Untertürk hei m A bejelentés napja 1933. évi december hó 30-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 3-ika. 10 15 A találmány tengelyelrendezés, melynek céljia főleg a tolóerők igen alkalmas felvétele merev tengelyek esetén. Evégből a tengelyt a jármű bosszközépsíkjában közvetlenül vagy közvetve úgy erősítjük csuklósan a kerethez, hogy a tengely a jármű hosszközépsíkjában a kereten levő csuklózási helyen áthaladó mértani hossztengely körül kilenghet. A tengely ilyen vezetése és megtámasztása egyebeik közt azt is lehetővé teszi, hogy merev tengelyekhez is alkalmazhassunk egyszerű, vezetésnélküli tekercsrugókat. A jármű hossza irányában a kerettel szeimben ható tolóerőket továbbá célszerűen tolcrudakkal vétetjük fel, melyeket előnyösen háromszögalakban helyezünk el. A differenciaművet, főképen a kerethez 20 erősítjük, úgy hogy az a tengely mozgásaiban nem vesz részt. Különösen előnyös elrendezést kapunk akkor, ha ekként kiképzett hátsó tengelyt függetleinül rugózott és •— pl. két haránt-25 rugó révén — párhuzamosan vezetett mellső kerekekkel kombináljuk. A mellső kerekek ilyen rugózásának az az előnye van, hogy azok mentesek giroszkópos visszahatásoktól, melyek a ke-30 rekek icsapkodásának (Flattern) főokai. Másrészt azonban az a hátrány lép fel, hogy a mellső kerekeknél a harántrezgések tengelye a talaj magasságában van, úgy hogy a jármű súlypontjában ható 85 erők nagy emelőkaron működnek, miért is a jármű diilengésre hajlamos. E hajlam kiküszöbölésére már javasolták a függetlenül rugózott hátsó kerekek vezetését kilendíthető inga-féiltengelyek segélyével, minek folytán a harántlengések tengelye 40 a hátsó kerekeknél körülbelül a rugózás magasságába emelkedik és így egyúttal élőiről hátrafelé ferdén emelkedő lengési tengelyt értek el. Ez a magában véve ibevált hátsóikerék- 45 rugózás azonban nem minden körülmények között célszerű akármilyen járműhöz. A találmány szerint ezért a hátsó tengelyt a, már említett és alább részletesebben ismertetett módon úgy rendezzük el, 50 hogy a harántlengések tengelye a hátsó kerekeknél a hátsó tengelynek a kereten levő csuklóizási helyén halad át. A hátsó tengely ekkor ugyan annyiban felel meig a szokásos megoldásoknak, hogy a kereke- 55 ket közös tengely köti össze egymással, egyúttal azonban annyiben tünteti fel a független rugózás előnyeit, hogy a differenciálmű tokját a kerethez erősítjük és ezáltal a rugózatlan tömegeket mini- 60 inunira csökkentjük. A mellékelt rajz. a találmány szerinti tengelyelrendezés egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra jármű alvázának felülnézete, 65 párhuzamosan vezetett mellső kerekekkel és a találmány szerinti hátsótengely-elrendezéssel. A 2. ábra e járművön a mellső kerekek rugózásának elölnézete. A 70 8. ábna a hátsó tengely hatulnézete. A 4. ábra a hátsó tengely és a keret közti csuklós kapcsolat, illetve vezetés vízszintes metszete, nagyobb léptékben. Az 5. ábna. (függélyes harántmetszet a 4, 75 ábra A—B vonala szerint. A 6. áhra függélyes hosszmetszet a 4. ábra C—D vonala szerint.