111022. lajstromszámú szabadalom • Tengelyelrendezés különösen géperejű járművekhez

Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 111022. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Tengelyelrendezés, különösen géperejű járművekhez. Daimler-Benz Aktiengesellschaft cég St attgar t-Untertürk hei m A bejelentés napja 1933. évi december hó 30-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 3-ika. 10 15 A találmány tengelyelrendezés, melynek céljia főleg a tolóerők igen alkalmas felvé­tele merev tengelyek esetén. Evégből a tengelyt a jármű bosszközépsíkjában köz­vetlenül vagy közvetve úgy erősítjük csuklósan a kerethez, hogy a tengely a jármű hosszközépsíkjában a kereten levő csuklózási helyen áthaladó mértani hossz­tengely körül kilenghet. A tengely ilyen vezetése és megtámasz­tása egyebeik közt azt is lehetővé teszi, hogy merev tengelyekhez is alkalmazhas­sunk egyszerű, vezetésnélküli tekercsru­gókat. A jármű hossza irányában a kerettel szeimben ható tolóerőket továbbá célsze­rűen tolcrudakkal vétetjük fel, melyeket előnyösen háromszögalakban helyezünk el. A differenciaművet, főképen a kerethez 20 erősítjük, úgy hogy az a tengely mozgá­saiban nem vesz részt. Különösen előnyös elrendezést kapunk akkor, ha ekként kiképzett hátsó tengelyt függetleinül rugózott és •— pl. két haránt-25 rugó révén — párhuzamosan vezetett mellső kerekekkel kombináljuk. A mellső kerekek ilyen rugózásának az az előnye van, hogy azok mentesek gi­roszkópos visszahatásoktól, melyek a ke-30 rekek icsapkodásának (Flattern) főokai. Másrészt azonban az a hátrány lép fel, hogy a mellső kerekeknél a harántrezgé­sek tengelye a talaj magasságában van, úgy hogy a jármű súlypontjában ható 85 erők nagy emelőkaron működnek, miért is a jármű diilengésre hajlamos. E hajlam kiküszöbölésére már javasolták a függet­lenül rugózott hátsó kerekek vezetését ki­lendíthető inga-féiltengelyek segélyével, minek folytán a harántlengések tengelye 40 a hátsó kerekeknél körülbelül a rugózás magasságába emelkedik és így egyúttal élőiről hátrafelé ferdén emelkedő lengési tengelyt értek el. Ez a magában véve ibevált hátsóikerék- 45 rugózás azonban nem minden körülmé­nyek között célszerű akármilyen jármű­höz. A találmány szerint ezért a hátsó ten­gelyt a, már említett és alább részleteseb­ben ismertetett módon úgy rendezzük el, 50 hogy a harántlengések tengelye a hátsó kerekeknél a hátsó tengelynek a kereten levő csuklóizási helyén halad át. A hátsó tengely ekkor ugyan annyiban felel meig a szokásos megoldásoknak, hogy a kereke- 55 ket közös tengely köti össze egymással, egyúttal azonban annyiben tünteti fel a független rugózás előnyeit, hogy a diffe­renciálmű tokját a kerethez erősítjük és ezáltal a rugózatlan tömegeket mini- 60 inunira csökkentjük. A mellékelt rajz. a találmány szerinti tengelyelrendezés egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra jármű alvázának felülnézete, 65 párhuzamosan vezetett mellső kerekekkel és a találmány szerinti hátsótengely-elren­dezéssel. A 2. ábra e járművön a mellső kerekek ru­gózásának elölnézete. A 70 8. ábna a hátsó tengely hatulnézete. A 4. ábra a hátsó tengely és a keret közti csuklós kapcsolat, illetve vezetés vízszin­tes metszete, nagyobb léptékben. Az 5. ábna. (függélyes harántmetszet a 4, 75 ábra A—B vonala szerint. A 6. áhra függélyes hosszmetszet a 4. ábra C—D vonala szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom