111018. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső katódával, anódával és négy rácselektródával

Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111019. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Fading-kiegyenlítő eszközökkel ellátott rádióvevőkészülék. Teleflinken Gesellschaft fftr dralitlose Telegraphie m. lb. H. Berlin. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 30-ika. 10 15 A találmány fading-kiegyenlítésre való eszközökkel ellátott rádió vevőkészülék. A találmány célja a vevőkészüléket úgy kialakítani, hogy érzékenysége kis ampü-5 tudójú hordhullámoknál kicsi és csak előre meghatározott küszöbérték elérte után növekszik. A hordhulláin amplitúdójának további növekedésénél az érzékenység ismét csökken. Ily módon elérjük, hogy a vevőkészülék csak oly hullámoknál szólal meg, amelyeknek erőssége az általános zavarszint erőssége fölé emelkedik, úgy hogy a vétel jó minőségű és zavartalan. Az eddig ismert automatikus fadingszabályozású rádióvevőkészülékeknefe az a hátrányuk, hogy ezeket a készülékeket bármilyen gyenge hullámok is megszólaltatták, még azok is, amelyek zavarnél-20 küli vételnél sem adnának kellő kimenő hangerőt. Ily módon azok a zavarok, amelyek a gyenge vételi hangerő nagyságrendjében vannak, hallhatók, minek a következménye az, hogy igen gyenge adók 25 vételénél főként az általános zavarszintre visszavezethető zavaró zörejek lépnek fel. A találmány szerinti vevőkészülék ily, nem a kimenő hangerővel meghatározott szint fölé emelkedő adókat 30 és egyúttal az azonos mezőerősségű zavarokat nem reprodukálja, hanem csak megfelelő erősségű adókat állandó hangerővel. Ilyen módon a vevőkészülék mintegy kiválasztja az adót. 35 A találmány értelmében fading-kiegyenlítő vevőkészüléknél egyenirányítóként negatív előfesziiltségű diódát alkalmazunk, amelynek kimenő áramait használjuk szabályozásra. Ennek folytán a diódaszakaszban áramok csak akkor folyhat- 40 nak, ha a diódaszakaszhoz vezetett amplitúdók a diódaszakasz negatív előfeszültségét legyőzik. Csak ha a vételi amplitúdók ezt az értéket túlhaladják, folyik áram a diódakörben, amely egy előtte 15 levő csőfokozat érzékenységét szabályozza. Különösen éles a diódaszakasznak a diódaszakasz negatív előfeszültségével meghatározott ingerküszöbértéke, ha a hangerőt szabályozó nagyfrekvenciájú 50 csöveket pozitív előfeszültséggel tartjuk üzemben. Pozitív előfeszültséggel dolgozó erősítőcsőnél a bemenő körben rácsáram lép fel, mely a bemenőkört csillapítja és a csőfokozat erősítő hatását csökkenti. A 55 diódaszakaszban folyó egyenáram a bemenő körben levő ellenálláson feszültségesést létesít, mely a pozitív előfeszültséget leggyőzi. A rajz a találmány péklaképpeni ki- 60 viteli alakját szemlélteti. (1) a szabályozandó nagyfrekvenciájú erősítőcső, amelynek vezérlőráesához az (L) csévéből és (C) forgókondenzátorból képezett bemenőkör kötött. A földelt ka- 65 tódával a bemenőkört (K) bl ok kondenzátorral kötöttük össze. Az anódkörben a szokásos csatoló körök vannak, amelyeket a rajzban nem tüntettünk fel. (2) a diódaegyenirányító, melynek külső köré- 70 ben (L') és (C')-ből álló rezgőkör és (KI) blokkondenzátorral áthidalt (R) ellenállás van. Az (R) ellenállásnak az anóda felőli oldala (R') ellenálláson át az (1) cső katódoldalához kötött. Az egyenirá- 75 nyitott feszültséget (5, 4) pontokról "vesz-