111005. lajstromszámú szabadalom • Tarsolyzár

Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAI! KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111005. SZÁM. — VI/a. OSZTÁLY. Tarsolyzár. Handzel László György bőrdíszműves Budapest. A bejelentés napja 1934. évi április hó 21-ike. A találmány tarsolyzár, ahol is a „tar­soly" a legtágabb értelemben veendő (tás­kák, ú. m. női kézitáskák, .akta- és utazó­táskák, továbbá erszények, tarisznyák, 6 bőrből, gumiból vagy vászonból készült zacskók, zsákok stb.). Az eddigi táskazárak többé-kevésbé költséges foglalatokat igényeltek, még pe­dig úgy a táska szájrészéhez, mint a tu-10 lajdonképpeni zárhoz s azonkívül az ed­digi táskák nyitásához legalább két moz­dulat, nevezetesen a tulajdonképpeni zár­nak és ez követőleg a táska szájrészének nyitása volt szükséges. Végül az eddigi 15 táskáknál sok esetben még külön, arány­lag nagyméretű tartófogantyúkat is al­kalmaztak. A találmány az eddigieknél jóval egy­szerűbb szerkezetű és kezelésű és lényege-20 sen olcsóbb táska- vagy tarsolyzárat léte­sít, mely az egész táskát is lényegesen ol­csóbbá teszi, mert maga a zár egyúttal a tarsoly szájrészét és foglaló szegélyeit is alkotja. A találmány abból áll, hogy a 25 tarsoly szájrészét két, a tarsoly anyagá­val egyesített, a csukott helyzetben egy­másra fekvő, törtvonal- vagy görbe-, cél­szerűen ív-alakú, végeiken egymással csuklósan összekötött rész, előnyösen fém-30 pánt alkotja, melyek közül az egyik helyt­álló és célszerűen merev, a másik pedig a nyitott 'helyzetbe átcsappantható rugó. Ebből is látható, hogy a tarsoly szájrésze egyúttal maga a zár is. 35 A rajz 1. és 2. ábráin a találmány sze­rinti zár megoldási példája, női kézitás­kákra (retikülökre) alkalmazva, a csukott illetve nyitott helyzetben, távlati ábrázo­lásban látható. Az (a) tarsoly szájrészét a tarsoly anya- 40 gával tetszőleges módon, pl. áthúzással, ragasztással egyesített ívalakú (b) és (c) pántok alkotják, melyek mindkét végü­kön (d) csuklópánt útján vannak egymás­sal összekötve. A két (b, c) páint közül az 45 egyik, pl. a (b) helytálló és célszerűen me­rev (vastag) fémszalag, míg a (véko­nyabb) (c) pánt lemezrugóból áll. A táska csukott helyzetében a. (c) pánt teljes egé­szében a (b) pánt belső felületéhez szorul. 50 Ha a táskát ki akarjuk nyitni, nem kell egyebet tennünk, mint a (c) pántot meg­ragadnunk és terpesztéssel a 2. ábrán lát­ható helyzetbe áthajlítanunk, amikoris az ívalakú (c) lemezrugó az ív húrjához ké- 55 pest a másik oldalra átcsappan és e hely­zetben megmarad, úgy hogy azt a csukás­hoz vissza kell nyomni. A nyitás meg­könnyítésére a (c) pánt bármely pántján tetszőleges kis (e) fogantyút, pl. bőrnyel- 60 vet, ellentámaszul pedig (másik kezünk­höz) a helytálló (b) pánt bármely pontján ugyancsak kis (f) fogantyút alkalmazunk. E fogantyúk kívánt esetben díszesebb ki­vitelűek is lehetnek, vagyis a táska díszí- 65 léséhez hozzájárulhatnak. Eddigelé is ismeretesekké váltak már oly táskazárak, melyek két, a csukott helyzetben egymásra szoruló pontból ál­lottak. Az eddigi ily záraknál azonban 70 mindkét pánt egyenes volt és mindkettő rugóból állott. Ez azzal a hátránnyal járt, hogy egyrészt mindkét pántot szét kel­tett feszíteni, anélkül azonban, hogy azok átcsappantak volna és a nyitott helyzet- 75-ben megmaradtak volna; ennélfogva e pántokat a nyitott helyzetben, a kívánt idő egész tartamára, külön fogva kellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom