111005. lajstromszámú szabadalom • Tarsolyzár

Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAI! KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111005. SZÁM. — VI/a. OSZTÁLY. Tarsolyzár. Handzel László György bőrdíszműves Budapest. A bejelentés napja 1934. évi április hó 21-ike. A találmány tarsolyzár, ahol is a „tarsoly" a legtágabb értelemben veendő (táskák, ú. m. női kézitáskák, .akta- és utazótáskák, továbbá erszények, tarisznyák, 6 bőrből, gumiból vagy vászonból készült zacskók, zsákok stb.). Az eddigi táskazárak többé-kevésbé költséges foglalatokat igényeltek, még pedig úgy a táska szájrészéhez, mint a tu-10 lajdonképpeni zárhoz s azonkívül az eddigi táskák nyitásához legalább két mozdulat, nevezetesen a tulajdonképpeni zárnak és ez követőleg a táska szájrészének nyitása volt szükséges. Végül az eddigi 15 táskáknál sok esetben még külön, aránylag nagyméretű tartófogantyúkat is alkalmaztak. A találmány az eddigieknél jóval egyszerűbb szerkezetű és kezelésű és lényege-20 sen olcsóbb táska- vagy tarsolyzárat létesít, mely az egész táskát is lényegesen olcsóbbá teszi, mert maga a zár egyúttal a tarsoly szájrészét és foglaló szegélyeit is alkotja. A találmány abból áll, hogy a 25 tarsoly szájrészét két, a tarsoly anyagával egyesített, a csukott helyzetben egymásra fekvő, törtvonal- vagy görbe-, célszerűen ív-alakú, végeiken egymással csuklósan összekötött rész, előnyösen fém-30 pánt alkotja, melyek közül az egyik helytálló és célszerűen merev, a másik pedig a nyitott 'helyzetbe átcsappantható rugó. Ebből is látható, hogy a tarsoly szájrésze egyúttal maga a zár is. 35 A rajz 1. és 2. ábráin a találmány szerinti zár megoldási példája, női kézitáskákra (retikülökre) alkalmazva, a csukott illetve nyitott helyzetben, távlati ábrázolásban látható. Az (a) tarsoly szájrészét a tarsoly anya- 40 gával tetszőleges módon, pl. áthúzással, ragasztással egyesített ívalakú (b) és (c) pántok alkotják, melyek mindkét végükön (d) csuklópánt útján vannak egymással összekötve. A két (b, c) páint közül az 45 egyik, pl. a (b) helytálló és célszerűen merev (vastag) fémszalag, míg a (vékonyabb) (c) pánt lemezrugóból áll. A táska csukott helyzetében a. (c) pánt teljes egészében a (b) pánt belső felületéhez szorul. 50 Ha a táskát ki akarjuk nyitni, nem kell egyebet tennünk, mint a (c) pántot megragadnunk és terpesztéssel a 2. ábrán látható helyzetbe áthajlítanunk, amikoris az ívalakú (c) lemezrugó az ív húrjához ké- 55 pest a másik oldalra átcsappan és e helyzetben megmarad, úgy hogy azt a csukáshoz vissza kell nyomni. A nyitás megkönnyítésére a (c) pánt bármely pántján tetszőleges kis (e) fogantyút, pl. bőrnyel- 60 vet, ellentámaszul pedig (másik kezünkhöz) a helytálló (b) pánt bármely pontján ugyancsak kis (f) fogantyút alkalmazunk. E fogantyúk kívánt esetben díszesebb kivitelűek is lehetnek, vagyis a táska díszí- 65 léséhez hozzájárulhatnak. Eddigelé is ismeretesekké váltak már oly táskazárak, melyek két, a csukott helyzetben egymásra szoruló pontból állottak. Az eddigi ily záraknál azonban 70 mindkét pánt egyenes volt és mindkettő rugóból állott. Ez azzal a hátránnyal járt, hogy egyrészt mindkét pántot szét keltett feszíteni, anélkül azonban, hogy azok átcsappantak volna és a nyitott helyzet- 75-ben megmaradtak volna; ennélfogva e pántokat a nyitott helyzetben, a kívánt idő egész tartamára, külön fogva kellett