110975. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver
Megjelent 1934. évi november lió 3-án. magya'r királyi : szabadalmi birósáa / SZABADALMI LEIRAS 110975. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Önműködő lőfegyver. Rheinische Metallwaaren- und Maschinenfabri^ cég Düsseldorf. A bejelentés napja 1933. évi október hó 28-ika. Az önműködő lőfegyvereknél a belső szerveket, pl. a lobbantyút, závárzatot és csövet, a fegyvertok falrészeinek, előnyösen a tokfedélnek, a tokfenéknek • és a 5 hátsó zárófalnak csapószerű kiképzésével általában hozzáférhetővé és kicserélhetővé teszik. Ekkor a&onbán laféttás fegyvereknél különösen a tokfeneket gyakran nem lehet elegendő mértékben leesappan-10 tani, mert ezt egyes lafettarészek gátolják. Ez a hátrány különösen olyan fegyvereken lép fel, melyek tárát oldalsó hely hiánya miatt fent, a tok fedelén kellett elrendezni, ami miatt a fedélnek csak rö-15 vid végrészét lehetett csappanthatóan kiképezni és ezenkívül fontos működési szer -veket a tok alsó terébe kellett helyezni, ami miatt viszont, a kiszerelés lehetővétételére, túlnyomórészt az alsó tokfeneket 2o kellett eltávolítható módon kiképezni. Élihez járul még, hogy a lecsappantható faldarabok többnyire még működési szervek hordozói vagy vezetékei is, mely szervek a kicserélendő és hátrafelé kihúzható cső-25 és závárzatelemek pályájába nyúlnak és a kiszerelés lehetővétételére ezek útjából feltétlenül eltávolítandók. A találmány szerint ilyen laféttás, önműködő lőfegyvereknél ezeket a nehéz-30 ségeket akként hárítjuk el, hogy a tok eltávolítható hosszrészét, így 'különösen a: tok' fenekét, nem lecsappanthatóan, hanem párhuzamosan vagy közel párhuzamosan eltolhatóan rendezzük el, amikor 35 is annak mozgását — miként eddig — a csapószerűen kiképezett hátsó tok-zárófal vezérli. Ennek folytán utóbbit csupán* le kell csappantam ahhoz, hogy egyúttal" a*. tok hosszrésze is a csőtengelyhez képest sugárirányban annyira eltávolodjék; :hogy 40 a cső és a závárzat elemei, akadálytalan kicserélhetés végett, szabaddá ' váljanak. Másrészt pedig ezt az eltávolodást iúg.V határoljuk, hogy a tokrész né • ijiisson szomszédos lafettárészek közé. Célszerűen 45 egy párhuzamos vezeték áz, amely) a' tok hosszrészével a sugárirányú'eltoláson kívül hosszmozgást is közöl, még pedig nyitáskor hátrafelé, záráskor pedig előrefelé. Ez lehetővé teszi egyrészt kiszerelés 50 végett a tokrészen levő működési szervek könnyű szétválasztását a fegyver belsejében ágyazott és eleinte abban megmaradó szervektől, másrészt pedig lehetővé teszi e részek zavarmentes és a kellő 55 mozgató kapcsolatokat létesítő egymásbahelyezését, ha a fegyvert zárjuk. Több tokfalrész közös vezérlése elősegíti a belső fegyverrészek gyors kiszerelését. A mellékelt rajz a találmány szerinti 60 önműködő lőfegyver egyik foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra a gépfegyver hátsó részének hosszmetszete. A 2. ábra ugyanannak harántmetszete. 65 Fent, a fegyver (a) tokján van a (b) tölténytár (1. ábra). Az emögött megmaradó (c) fedélfalrész (2. ábra) a (cl) harántcsap körül: (1.- ábra) ismert módon felcsappantható: és példaképpen a csövet 70 előreszöktető szerkezetet tartalmazza. "Az (a) tok (dl) harántosapja körül: hátrafelé lecsappantható hátsó (d) zárófalat zárt helyzetben a kézzel - oldható - (e) retesz köti' a (c) fedélhez (2. ábra). Az (f) tok- 75 feneket (1. ábra), melynek belső tere'pél-*
