110962. lajstromszámú szabadalom • Csiszolótest és eljárás annak előállítására

Megjelent 1934. évi november lió 3-án. MAGYAR K I R A I V I m£Egj5$r SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 110962. SZÁM. — XII/f. OSZTÁLY. Csiszolótest és eljárás annak előállítására. Deutsche Gold­und Silberscheideanstalt cég- Frankfurt a/M.-ban. Yorm. Roessler A bejelentés napja 1933. évi február hó 18-ika. Svájci elsőbbsége 1932. évi február hó 22-ike. A találmány merev kiképzésű forgó esiszolótestekre vonatkozik, amelyek csi­szolóanyagokból, mint pl. karborundum­ból, korundból, stb. és kötőanyagokból ál-5 lanak. A találmány szerinti forgó csiszoló­testre az a jellemző, hogy benne üregek egyenletesen vannak eloszolva és ennek következtében szerkezete hólyagos és sej't-10 szerű, mimellett a sejtek száma és nagy­sága olyan, hogy az üregek össztérfogata, az azok falaiban levő esetleges pórusokat beszámítva, a esiszolóitesit össztérfogatá­nak legalább 50%-át, előnyösen 60—80-%át 15 teszi, mimellett a sejtek átlagos nagysága nagyabb, mint a csiszolóanyag átlagos szemcsenagysága. Durvább csiszolószemcsék alkalmazása esetén a sejtek átmérője a csiszolószemcse 20 átmérőjének pl. háromszorosa, ötszöröse tízszerese, sőt több is lehet; finomanszem­szécs vagy poralakú csiszolóonyag alkal­mazása esetén a sejtek vagy hólyagok át­mérőjének nagysága a csiszolószemcBe át-25 mérőjének 100- sőt 1000-szeresét vagy még többet tehet ki. A csiszolótest célszerűen úgy van kiképezve, hogy az abban lehető­leg egyenletesen elosztott üregek nagy­ságrendje egymás között egyenlő vagy 50 megközelítőleg egyenlő. A csiszolótest le­het olyan, hogy abban a sejtek annak egész tömegében vannak jelen, de kiképez­hető úgy is, hogy annak csak bizonyos ré­szei sejtszerkezetűek. így pl. előállítha-55 tünk csiszolókorongokat oly módon, hogy csak a külső gyűrűs övük (a munkaöv) sejtszerkezetű, a belső, a tengelyt magába fogadó magövük pedig tömören van ki­képezve, mimellett a tömör résznek bizo­nyos természetes porozitása lehet. Az az -0 előírás, hogy az üregek össztérfogata az egész massza térfogatának legalább 50%-át tegye, ilyen csiszolótesteknél csupán a csiszolótestnek mesterségesen előidézett sejteket tartalmazó részére vonatkozik. 45-A találmány szerint készült csiszolóka­rongok előnye, hogy nagy üregtérfogatuk következtében viszonylag igen könnyűek, továbbá annak következtében, hogy a tö­mör masszához képest a csiszolótestben 50 egyenletesen eloszlatott üregek a túlnyo­mónk, nem adnak alkalmat a munkadarab és a csiszolókorong nem kívánatos felmele­gedésére és hogy a esiszolókorongok gyors forgásakor fellépő igénybevételekkel szem- 55 ben rendkívül ellenállóképesek. Az új cisiszolótestek további előnye az, hogy a munkafelületen egyenletesen eloszlott sok vágóéi kiképzése következtében hatásuk kiváló és ez a hatásuk a esiszolókorongok 60 természetes kopása mellett is megmarad. A csiszolót estek sem el nem t ömődnek, sem el nem kenődnek, minthogy a munka­felületen fekvő üregekbe behatoló csiszoló­forgácsok onnan újból kicentrifugálódnak. 65 Ennek következtében a találmány szerinti csiszolótestekkel bőrt, parafát, lágy féme­ket és hasonló más anyagokat is kiváló sikerrel munkálhatunk meg. A találmány egyik foganatosítási alakja 70 szerinti csiszoló korongok úgy vannak ki­képezve, hogy a sejtek magukbanvéve összefüggő rendszert alkotnak, oly módon, hogy az egyes sejtek a szomszédos sejtek­kel nyílásokon keresztül összefüggésben 75 állnak. Az efféle csiszolótestek különös

Next

/
Oldalképek
Tartalom