110865. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő elektróda izzókatódos és gáztöltésű elektromos kisütő edényekhez

Megjelent 1934. évi október lió 210-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110865. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Vezérlő elektróda izzókatódos és gáztöltésű elektromos kisütőedényekhez. Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft cég Berlin (Ném e tországr). A bejelentés napja 1930. évi március hó 22-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi március hó 23-ika. A találmány oly ionizálható gáz- vagy gőztöltésű, izzókatódos csövekre vonatkozik, melyek a főelektródákon kívül, melyek között fényívhez hasonló kisülés 5 megy végbe, elektrosztatikus vezérlésre még egy elektródát (rácsot) tartalmaznak. A találmány szerint ily csövek rácselektródáját különleges módon képezzük ki. A vezérlőelektródás kisütőedényeket 10 két főosztályba sorolhatjuk: 1. Oly kisütőedények, melyekben lényegileg elektronkisülés megy végbe, melyet a vezérlőelektróda feszültségének változtatásával állandóan változtathatunk. Ily 15 csövek bizonyos esetekben elegendő gázt tartalmaznak, úgy hogy az elektronáramhatást a gáz ionizálása útján a különleges alkalmazási célnak megfelelően, pl. nagyfrekvenciájú hullámok egyenirányí-20 tásához, megváltoztathatjuk. Általában azonban a gáz ionizálása a csövek ezen osztályánál mellékjelenség. Ily csövek feszültségesése növekedő árammal nő, vagyis az áramfeszültség-karakterisztika 25 pozitív. 2. Oly kisütőedények, melyeknél a vezérlőelektródára helyezett elegendő- nagy negatív feszültség a kisülési áramlást teljesen megakadályozza, de csekélyebb 50 negatív vagy pozitív rácsfeszültség a főelektródák közötti áramlás megindulását bevezeti, amikor is az áramlás megindulta után a rácsfeszültségnek nincs többé befolyása. A kisütőedények e faj-15 tájánál az áramlást csak az anódfeszültség megszüntetésével lehet megszakítani, amit rendszerint úgy végeznek, hogy az anódöt váltakozó árammal táplálják. A rácsot ekkor csak arra használják, hogy a rákapcsolt előfeszültség segítségével 40 meghatározzák azt a pontot, amelyen az anódáram az anódfeszültség minden félperiódusa alatt megindul, vagyis a rács csupán kiváltó gyanánt működik. Ily edények oly nagy nyomású gázt vagy gőzt 45 tartalmaznak, hogy ionizálódásuk a tértöltést megszünteti és a csövek az anód és a katód között akkora feszüitségeséssel dolgoznak, mely észre nem vehető mértékben nagyobb, mint a gáz ionizáló fe- 50 szültsége. Ily edények áramfeszültségkarakterisztikája általában lapos vagy gyengén negativ, vagyis a feszültségesés az áram növekedésénél csökken. A találmány már most a második cso- 55 portba tartozó, vezérelt ívkisülésű kisütőedényekre vonatkozik. Ily edényeket „thyratron"-nak is neveznek. E csövek vezérlőelektródájának már különböző megoldásait javasolták. Egyes foganato- 60 sítási alakoknál a vezérlőelektróda az üvegedényben a kisütőpályára, merőlegesen elhelyezett drótháló. Más változatoknál a rács az anódot, másoknál viszont a katódot veszi körül. 65 Mindezek a megoldások azonban bizonyos hátrányokkal járnak. Az elsőnek említett két változatnál a rácsnak először is pozitívnak kell lennie, hogy a kisülés bekövetkezzék. Emiatt a vezérlés 70 energiafogyasztása igen tetemes. Másodszor a ráesi feszültsége e foganatosítási alakoknál bizonytalan ama véletlen feszültségek miatt, melyek az edény falán lépnek fel, ha a katód és az edény fala 75 között nincs elektronfogó. E feszültségek az ionizáció fokától, a gőznyomástól és más tényezőktől függnek. Annál a vál-