110864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszó hártyák és lapok készítésére

Megjelent 1934. évi október lió 210-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 110864. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás átlátszó hártyák és lapok készítésére. Eichmann Friedrich gryáros és Nerad Herbert üzemvezető, mindketten Arnau-ban E. mellett. A bejelentés napja 1933. szeptember hó 7-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1932. szeptember hó 10-ike. A találmány eljárásra, vonatkozik transzparens hártyák és lapok gyártására, mely kémiai tekintetben az eddig ismert hasonló eljárásokhoz képest rend-5 kívül egyszerű, amennyiben poli-szaccharidokat, vagy duzzasztható szénhidrátokat úgy dolgozunk fel, hogy kémiai szerkezetük a végtermékben is lényegileg változatlanul marad. Eddig átlátszó hárít) tyákat általában csak úgy állítottak elő, hogy cellulózáit, vagy cellulózához hasonló anyagokat a viszkóz-, rézoxidammóniák-, acetát-, benzil-, etil- vagy nitráteljárások szerint alakítottak át; ismer e-15 tes volt továbbá a zselatinnak vízben való oldása, és hártyákká való feldolgozása is. Azit a meglepő felismerést tettük, hogy kémiai átalakítás nélkül is létesíthetünk 20 átlátszó hártyákat, ha legfinomabb eloszlású állapotban lévő vagy legfinomabb e'jcszilásúvá őrölt poili-szaccharidokat vagy duzzasztható szénhidrátokat duzzasztunk és az így létesített hidrozolt vé-25 kony rétegben megszárítjuk. A feldolgozandó anyagnak olyan finom eloszlásúnak kell lennie, hogy a termékben rostos szerkezet már ne legyen kimutatható és hogy a termék ne papírjellegű legyen, 30 hanem az eddig bonyolult kémiai eljárásokkal készült műanyaghártyákhoz legyen hasonló. Nyersanyagok gyanánt poli-szaccharidok vagy duzzasztható szénhidrátok jön-35 nek tekintetbe. Ilyenek elsősorban a cellulóz, a különböző gumi fajták (növényi enyvek) a keményítő és a dextrin, használhatók azonban más duzzasztható szénhidrátok is. A nyersanyagok finomsága a nyers- 40 anyag nemétől függ, a szemiesenagyság általában kb. 0.05 mm és 0.3 mikron között lehet. A nyersanyagok duzzasztását célszerűen a hőinérsék fokozásával vagy a duz- 45 zasztást elősegítő anyagok alkalmazásával támogathatjuk. Duzzasztószerekként különösen a bázisok, különösen szabad lúgok és sók váltak be. A duzzasztószer neme és a duzzasztási hőinérsék lényegi- 50 leg a nyersanyagnak megfelelően választandó meg. A találmány szerint duzzasztott nyersanyagokat, pl. szalagöntő gépeken, öntőpályákon, stb. hártyaalakba hozzuk és 55 megszárítjuk; a vízállóság, simulékonyság, hőállóság, mechanikai szilárdság befolyásolására a hártyákat az előállítás közben vagy után, magában véve ismert adalékokkal vagy módszerekkel kezelhet- 60 jük. Ilyen adalékok gyanánt pl. olajok, gyantaoldatok, lakkok, keményitő-oldatok, bromidok, celluilózeszterek, stb. jönnek tekintetbe, 1. példa: Cellulóz, arabin vagy xilan 55 feldolgozásakor a következőképpen járunk el: a túlszárított nyersanyagot 6— 10% szilárd náitriumoxiddal jól összekeverve, kolloidmalmon vagy más hasonló aprítókészülékben legfinomabbra őröljük, 70 miközben víz hozzájutását lehetőleg meggátoljuk. Az őrlést kb. 0.3 mikron szemcsenagyságig folytatjuk. Az őrleményt annyi vízzel keverjük, hogy a keverékbe