110857. lajstromszámú szabadalom • Kemény férfikalap

Megjelent 1934. évi október lió 210-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 110857. SZÁM. — I/C. OSZTÁLY. Kemény férfikalap. Sindermann Adolf gyáros és Frankmann Hans kereskedő, mindkettő Wien. A bejelentés napja 1934. évi április hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi március hó 9-ike. A kemény íérfikalapok évtizedeken át változatlanul és változatlan kiviteli alak­ban készültek. Csak a legutóbbi időben kényszerültek, főképpen az új közlekedési 5 eszközök támasztotta követelmények foly­tán, a kalapokat mechanikai igénybevétel ellen érzéketlenebbé tenni. Meg kellett szüntetni azt a veszélyt, hogy a kalap nemeze egyetlen lökés, pl. a gépkocsi te-10 tejéhez való ütődés folytán, törjön. E célból pl. a kalap fejrészét egyáltalán keményítetlenül hagyták és a kalapot ru­galmas betéttel látták el, amely fölé a ka­lap fejrészéit kifeszítették. 15 Ezziel lényeges előhalad ás t értek el, a kalap érzéketlenné vált messzemenő me­chanikai igénybevétellel sízemben, azon­ban behorpadáskor nem tetszetős módon ráncossá vált és, 'ha nem készült teljes 20 gondossággal, vagyis nem volt nagyon jól kifeszítve, nedvessé válás után né­melykor alakváltozást szenvedett. Habár ez alakváltozás csekély volt, azon követel­mények folytán, amelyek a kemény ka-25 lap matematikailag pontos alakjával szemben támiasztatniaik, kifogásolás tár­gyát képiezték és a kalapot után kellett sajtolni. Azonkívül pedig a nemezt ujjal némileg el lehetett tolni a merevítőbeté-30 ten, ami hátrányos. Kitűnt már most, hogy e hibák telje­sen elkerülhetők, ha a kalap nemezét a rugalmas betéttel pl. ragasztószer segé­lyével szoroson összekötjük. Ez esetben 35 behorpadáskor semmiféle ránc sem kép­ződik és a kalap nedvessé válás után, a legcsekélyebb eltérés nélkül helyes alak­ban szárad. Minthogy azonban a teljesen vagy majdnem teljesen keményített nemez eső- 40 ben vízzel könnyen teleszívja magát és nehéz lesz, ajánlatos a kalaptompot ki­feszítés előtt valamely ismert, a vizet át nem eresztő szerrel, pl. ramasittal ke­zelni. (Lásd Ullmann, Enzyklopádie der 45 techiiischen Chemie, 2. kiadás, VI., 225. oldal). A merevítőbetét és nemez közti kötést nagyon egyszerű módon létesítjük. A merevítőbetét és a nemez közé gutta- 50 perebapapirost helyezhetünk, úgy, hogy a szokásos forró sajtoláskor bensően, old­hatatlan ul összetapadnak. Természetesen bármely más egyszerűen alkalmazható kötőszer is megfelel, amennyiben vízhat- 55 lati és nem törik. Kitűnt továbbá, hogy sikerül a mere­vítőbetétet akként alakítani, hogy a ka­lap karimájába nyúlik, úgy, hoigy a kari­mát sem kell egyáltalán vagy csak cse- 60 kély mértékben keményíteni és ily mó­don a kalap karimája is törésállóvá válik. Az ily kalap előállítása nagyon egy­szerű, így pl. rugalmas pálma fonadékot 65 mindkéit oldalon vékony nemezzel átra­gasztunk és azután kemény kalappá for­máljuk, amikor is szükségtelen, hogy a karima számára külön nemezdarabot ve­gyünk, hanem egyetlten vékony neme®- 70 tompból készíthetjük a felső karima és alsó karima bevonatot, úgy, hoigy a bevo­nat a kemény kalap karimája körül egyetlen darabban, az alsó karimán: át a kalap belsejébe nyúlik. 75 Míg a kalap fejrésze két rétegből, vagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom