110830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kisütőcső gyujtására

Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110830. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Eljárás elektromos kisütőcső gyújtására. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég' Einclhoven. (Hollandia). A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 13-ika. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi november hó 25-ike. Találmányunk eljárás gáztöltéses és kü­lön hevített izzökatódájú elektromos ki­sütőcsövek gyújtására. Gáztöltésen e sza­badalmunkban nemcsak egy vagy több gáz-5 ból, hanem egy vagy több gőzből vagy gáz és gőz keverékéből való töltést is érteni kell. Az ilyen kisütőcsövek csakis oly fe­szültségnél gyújtanak, mely lényegesen na­gyobb, mint az égési feszültség, azaz az 10 a feszültség, mely az elektródák között már előidézett kisüléskor uralkodik. Az ilyen kisütőcsövek üzembe helyezésére éppen ezért olyan feszültséget alkalmaznak, mely az égési feszültségnél nagyobb és a cső 15 gyújtására képes. A gyújtási és az égési feszültség közötti különbséget a kisülés megindulása után a kisütőcsővel sorba­kapcsolt impedancia veszi fel. Ha ez az impedancia ohmos ellenállás, ez olyan 20 energiamennyiséget fogyaszt, melyet a leg­több esetben nem hasznosítanak. Ha az előtétimpedancia önindukció, úgy ez rossz teljesítménytényezőt (cos. tj.) eredményez. Ezenkívül az akár önindukcióból, akár 25 ohmos ellenállásból álló előtétimpedancia a telep előállítási költségeit növeli. Találmányunk célja a jelzett hátrányok egyszerű módon való kiküszöbölése, vagy legalább is jelentékeny mértékben való 30 csökkentése. ; Találmányunk szerint a jelzett célból a kisütőcső izzókatódáját a kisülés gyújtása előtt a normális üzemi hőmérsékletnél na­gyobb hőmérsékletre hevítjük. Így csök-35 ken a gyújtási feszültség, úgy, hogy a kisütőcső elektródáira olyan feszültséget kapcsolhatunk, mely kisebb a normális üzemi hőmérsékletre hevített izzókatóda esetében adódó gyújtási feszültségnél. En­nélfogva az előtétimpedanciában csak ki- 40 sebb feszültségkülönbséget kell felvenni, ami kevesebb veszteséget vagy jobb telje­sítménytényezőt jelent üzem közbeni és ezenkívül az élőállítási költségek tekin­tetében is megtakarításokat eredményez. 45 Az izzítóáramforrás feszültségét a kisütő­cső gyújtása előtt a rendes üzemnél fellépő feszültség felett fekvő értékre célszerűen hosszabb idő folyamán növelhetjük, hogy az izzókatóda a kisülés gyújtása előttanor- 50 má.lis üzemi hőmérsékletnél nagyobb hő­mérsékletet vesz fel. Az erős felhevülésnek az izzókatóda élet­tartamára hátrányos befolyása nincs, mi­után az izzókatódát a nagyobb hőmérsék- 55 letre csak néhány pillanatra hozzuk. Amint a kisülést előidéztük, az izzókatódát normális üzemi hőmérsékletre hevítjük. Találmányunkat részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely a ta- 60 lálmányu'nk foganatosítására alkalmas be­rendezés két kiviteli példájának vázlatát mutatja. Az 1. ábra szerinti berendezés (1) kisütőcsövet tartalmaz, melyben (2) izzó- 65 katóda és két (3) anóda van. A kisütőcső gázt vagy gőzt, pl. nátriumgőzt tartalmaz és a csövet fény kisugárzására használjuk. A két anóda a (4) takaréktrainszformátor két végéhez csatlakozik. E transzformátor 70 közepén néhány menetet a (2) izzókatóda táplálására használunk, mely célra az izzókatóda (5) és (6) huzalok útján ezek­hez a menetekhez csatlakozik. A (4) ta­karéktranszformátort (7) váltóáramú for- 75 rásból tápláljuk és az autotranszformátor­ral sorba (8) ohmos ellenállás van kap­csolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom