110830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kisütőcső gyujtására
Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110830. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Eljárás elektromos kisütőcső gyújtására. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég' Einclhoven. (Hollandia). A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 13-ika. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi november hó 25-ike. Találmányunk eljárás gáztöltéses és külön hevített izzökatódájú elektromos kisütőcsövek gyújtására. Gáztöltésen e szabadalmunkban nemcsak egy vagy több gáz-5 ból, hanem egy vagy több gőzből vagy gáz és gőz keverékéből való töltést is érteni kell. Az ilyen kisütőcsövek csakis oly feszültségnél gyújtanak, mely lényegesen nagyobb, mint az égési feszültség, azaz az 10 a feszültség, mely az elektródák között már előidézett kisüléskor uralkodik. Az ilyen kisütőcsövek üzembe helyezésére éppen ezért olyan feszültséget alkalmaznak, mely az égési feszültségnél nagyobb és a cső 15 gyújtására képes. A gyújtási és az égési feszültség közötti különbséget a kisülés megindulása után a kisütőcsővel sorbakapcsolt impedancia veszi fel. Ha ez az impedancia ohmos ellenállás, ez olyan 20 energiamennyiséget fogyaszt, melyet a legtöbb esetben nem hasznosítanak. Ha az előtétimpedancia önindukció, úgy ez rossz teljesítménytényezőt (cos. tj.) eredményez. Ezenkívül az akár önindukcióból, akár 25 ohmos ellenállásból álló előtétimpedancia a telep előállítási költségeit növeli. Találmányunk célja a jelzett hátrányok egyszerű módon való kiküszöbölése, vagy legalább is jelentékeny mértékben való 30 csökkentése. ; Találmányunk szerint a jelzett célból a kisütőcső izzókatódáját a kisülés gyújtása előtt a normális üzemi hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletre hevítjük. Így csök-35 ken a gyújtási feszültség, úgy, hogy a kisütőcső elektródáira olyan feszültséget kapcsolhatunk, mely kisebb a normális üzemi hőmérsékletre hevített izzókatóda esetében adódó gyújtási feszültségnél. Ennélfogva az előtétimpedanciában csak ki- 40 sebb feszültségkülönbséget kell felvenni, ami kevesebb veszteséget vagy jobb teljesítménytényezőt jelent üzem közbeni és ezenkívül az élőállítási költségek tekintetében is megtakarításokat eredményez. 45 Az izzítóáramforrás feszültségét a kisütőcső gyújtása előtt a rendes üzemnél fellépő feszültség felett fekvő értékre célszerűen hosszabb idő folyamán növelhetjük, hogy az izzókatóda a kisülés gyújtása előttanor- 50 má.lis üzemi hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletet vesz fel. Az erős felhevülésnek az izzókatóda élettartamára hátrányos befolyása nincs, miután az izzókatódát a nagyobb hőmérsék- 55 letre csak néhány pillanatra hozzuk. Amint a kisülést előidéztük, az izzókatódát normális üzemi hőmérsékletre hevítjük. Találmányunkat részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely a ta- 60 lálmányu'nk foganatosítására alkalmas berendezés két kiviteli példájának vázlatát mutatja. Az 1. ábra szerinti berendezés (1) kisütőcsövet tartalmaz, melyben (2) izzó- 65 katóda és két (3) anóda van. A kisütőcső gázt vagy gőzt, pl. nátriumgőzt tartalmaz és a csövet fény kisugárzására használjuk. A két anóda a (4) takaréktrainszformátor két végéhez csatlakozik. E transzformátor 70 közepén néhány menetet a (2) izzókatóda táplálására használunk, mely célra az izzókatóda (5) és (6) huzalok útján ezekhez a menetekhez csatlakozik. A (4) takaréktranszformátort (7) váltóáramú for- 75 rásból tápláljuk és az autotranszformátorral sorba (8) ohmos ellenállás van kapcsolva.