110769. lajstromszámú szabadalom • Csévélő-, fonó- vagy cérnázógép
Megjelent 1934. évi szep tem ber hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110169. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Csévélő-, fonó- vagy cérnázógép. W. Schlafhorst & Co. cég- M.-Ulaclbach-ban. A bejelentés napja 1934. évi január h6 5-ike. Kétféle csévélőgépet különböztetnek meg olyan nem helytálló orsó- vagy cséveegységekkel, melyek végtelen pályán a gép körül vándorolhatnak. Az 5 egyik fajta az ú. n. körgépek, melyeknél csak korlátozott számú orsóegységet lehet elhelyezni, mert különben az átmérő túlnaggyá válik, itt a cséveegységek a kerületen kerék- vagy csillagalakú tar.0 tókra vannak erősítve és a szükségnek megfelelően, kezelés céljából, meghatározott helyről, a munkásnő munkahelyéről, tetszőlegesen körben forgathatók. A nem helytálló cséveegységekkel el.5 látott gépek másik fajtájánál a cséveegységeket végtelen szállítóközegek, mint pl. láncok, kötelek, szalagok, szíjak a gép körül helytálló pályán vezetik. Az előbb említett körgépekkel ellentétben ezeket 50 tetszőleges hosszúságban lehet építeni. A cséveszámnak megfelelően a vándorló cséveegységek kezelésével többnyire egy vagy két személy foglalkozik, kiknek a gépnél meghatározott helyük van, me>5 lyet nem kell elhagyniok, ellentétben az össze helyhezkötött cséveegységekkel, melyeknél a kezelő személynek ide-oda kell futni. Az ilyfajta ismert végnélküli szállító közeges gépek hátránya azonban, iO hogy igen csekély a hasznos teljesítményük, amennyiben a vándorló cséveegységek a kanyarokon való tovahaladás közben az egyik vagy mindkét gépfejen hajtószervüktől el vannak választva, tehát 55 működésen kívül lépnek; a cséveegységek a gépnek csakis két egyenesvonalú hosszoldalán maradnak hajtószervükkel érintkezésben. Már a kezdete előtt a hajtott csévék a megfelelő hosszúságú cséfcO vélőtengelyből ál'ló hajtószervet elhagyják és működésen kívül helyeződnek. Ez pl. 60 esévés gépnél körülbelül 15 cséve, azaz az összcséveszám 25%-ának elkerülhetlen megállását jelenti, úgy hogy a gép hasznos teljesítménye a legkedvezőbb 45 esetben csak 75%. Ilyfajta gépek egy másik foganatosításánál a csévék a gépnek csak egyik fejvégén helyeződnek működésen kívül; itt a teljesítményveszteség kisebb ugyan, de még mindig körülbelül 50 12—15%. Az ismert gépek közül az első helyen említettnek még az a nagy hátránya, hogy a csévélőtengelyen hosszirányban eltolódó keresztesévék mindenkori legfelső 55 fonalrétegét ez a hosszeltolódás járulékosan veszi igénybe és hogy minden fonalszakadásánál vagy üresre futott lefutó csévénél a cséve azonnali mechanikai 'leemelése válik szükségessé, ha nem akarjuk, 60 hogy a legfelső fonalréteg elnemezesedjék. Ugyané hátrány az itt második helyen említett gépnél még nagyobb mértékben mutatkozik, miután itt a hajtószerv körülfutó szíj, mely a csévélő tes- 65 teken nagy sebességgel és többnyire nyugtalan, reszkető menetben csúszik tova. Ez a körülmény ily gépeknek finom, érzékeny fonatokhoz, különösen keresztcsévéléshez való alkalmazását egyáltalá- 70 ban lehetetlenné teszi. Az ismertetett két gépfajta nem is tudott eddig nagyobb mértékben elterjedni. A találmány azon feladat megoldását célozza, hogy a vándorló cséveegységek- 75 kel működő eddigi összes gépek minden hátrányát necsak kiküszöbölje és azokat ezáltal az általános gyakorlat számára használhatóbbá és értékesebbé tegye, hanem az egész szerkezetet is egyszerítse és 80
