110766. lajstromszámú szabadalom • Többöves függőszárító, különösen könnyű és kényes szövetpályákhoz

Megjelent 1934. évi szep tem ber hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110766. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Többöves függó'szárító, különösen könnyű és kényes szövetpályákkoz. Ernst Gessner Aktiengesellschaft cég- Aue-ban (Erzgelblrge). A bejelentés napja 1933. évi október bó 25-ike. A találmány szövetpályákhoz való függőszárítökra vonatkozik, még pedig elsősorban olyanokra, amelyek könnyű és kényes szövetpályák, pl. kreppszerű mű-5 selyem és hasonlók szárítására vannak szánva. Kitűnt, hogy az áru annál tetsze­j itősebbé válik, minél rövidebbek a ráncok, különösen addig, amíg a szövetpálya aránylag nedves, mert a szövetnek saját 10 súlya és a benne tartalmazott víznek a súlya ez esetben nincsenek oly hátrányos befolyással, mint igen hosszú függőrán­coknál. Avégből, hogy ezen felismeréssel számot vessünk, illetve a szövetpályáit a 15 szárítótéren való áthaladás közben meg­felelően vezessük és túlihosszú függőrán­cokat mindaddig, amíg a pálya nagyon nedves, elkerüljünk, a találmányszerinti függőszárítót .úgy képezzük ki, hogy a 20 szárítótér közfalakkai zárt egyeskam­rákra van felosztva és minden kamrában páloaláneolat fut körül, amelynek sebes­sége a többiétől függetlenül beállítható. Emellett úgy járhatunk el, hogy a pálca-25 láncolatok körülfutási sebességét azokban a kamrákban, amelyeken a szövet egy­másután átfut, csökkentjük, úgy, hogy a függőráncihossz az egymásra következő kamrákban növekszik. Ennek a sebes-30 ségszabályozásnak tehát más a célja, mint a mozgó szövetpályáihoz való sza­bályozható hajtószerkezeteknek, amelyek­nél az egyes hajtószerkezetek megfelelő beállítása a szövetpálya hosszirányú fe-35 szültségének szabályozását célozza, Az egyes pálcaláncolatok sebességének be­szabályozása a szövet kényességéhez iga­zodik, kevésbé kényes árunál tehát a se­bességeket egymáshoz képest úgy állít­íO haljuk te, hogy a ráncok hc:2zr.kb"n egymástól csak kevéssé, vagy egyáltalán nem térnek el és a már leszárított szövet­pályarészek hosszú ráncaihoz igazodnak avégből, hogy ilykép az összszárítófelület növeltessék. Ha azután még arról is gon- 45 doskodunk, hogy a hőmérséklet az, egy­másután következő kamrákban csökken­jen, úgy az áru kifogástalan és gazdasá­gos szárítására a lehető legjobb viszonyo­kat létesítettük. 50 A szövetpályák kifogástalan vezetésére két-két szárítótér között hajtott vezető­hengerek, kiterítők, vagy hasonlók van­nak. A szövetpályát az egyes szárítóte­rekhez rézsútosan emelkedő tartókendők 55. vezetik. A rajzon a találmány több példa kép­pé ni foganatosítási alakja látható és pe­dig az 1. ábra kétöves függőszárító két egy- 60 másfeletti kamrával, a 2. ábra kétöves függőszárító két egy­másmögötti kamrával, a ; 3. ábra kétöves fügigőszárítói két egymás­feletti és egy ezek mellett levő kamrá- 65 val a 4. ábra háromöves ifüggőszárító egy alsó és két felette levő kamrával, az 5. ábra háromöves függőszárító három egymásfeletti kamrával, végül a 70 6. ábra az 5. ábra A—B vonala szerinti függélyes metszet. I., II. és III. az egymásután kapcsolt szárítótereket jelöli. Mindegyik I., II., III. kamrában egy-egy 75 (14) pálcaláncolat fut körül megfelelően ágyazott (15) vezetékekben. Emellett ,mindegyik (14) pálcaláncolatot (csak a 4. és 5. ábrákon feltüntetett) (16) elektromotor hajtja meg úgy, hogy a (14) pálealáncolat 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom