110728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegbrikett előállítására
31eír.jelent 1934. évi szeptember lió 82-én. MA6YAR KIRÁLYI JHNL SZABADALMI RTRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 110728. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tőzegbrikett előállítására. Nagy Lajos vállalkozó Fonyód. A bejelentés napja 1933. évi február hó 23-ika. A találmányom szerinti gyártási eljárás célja olyan tőzegbrikett előállítása, amelynek nagy a fűtőértéke s amely nagy keménység és szívósság mellett oly tömör j szerkezetű, hogy nedvességet nem vesz fel. Eddig úgy próbáltak tőzegbrikettet készíteni, hogy a kitermelt tőzeget azon nedvese n (80—90°/o víztartalommái) szétbontva s mesterségesen szárítva, oltatlan mésszel, 3 szurokkal és kátránnyal keverték, majd kemencén átvezetve pépszerű alakban formálták. Eljárásom legfőbb lényege, hogy a nyers anyagot előzetesen annyira megszárítják, 5 hogy nedvességtartalma 'legfeljebb 30% legyen, aztán durva előtépőben rostokra bontjuk s a pelyvaszerű terméket — célszerűen forgó dobrostán — kirostáljuk, amivel az összes nem éghető anyagokat ) eltávolítjuk belőle. Ezzel megteremtettük az előfeltételét annak, hogy konzisteins, szilárd és nagy fűtőértékű brikettet lehessen előállítani, mert egyrészt az alap-anyag aránylag száraz és ) tiszta volta 'lehetővé teszi a kötő- és vízmentesítő anyagok benső és egyenletes elegyítését, valamint ezek mennyiségének csökkentését, másrészt a földr;s, vagy hanvü anyagok kiküszöbölése folytán csökken a ) végtermék súlya és jelentékenyen növekedik a fűtőértéke. Az alábbiakban az eljár ísnak egy célszerű gyakorlati módját ismertetjük a mellékelt rajzra utalva, amely vázlatos ábj rázolásban ehhez alkalmas berendezést mutat. (1) jelöli az ismert szerkezetű előtépőt, amelyből az anyag rostokra felbontva, de nem túlságosan felaprítva a (2) csatornán keresztül a forgó dob-rostára kerül. Eköz- 40 ben az anyag teljesen fellazul és a földes részektől megszabadulva, pelyvaszerű állapotban a (4) elevátorba kerü'l, amely ezt a további feldolgozó gépekhez viszi. Kötőanyagként szurkot használunk, ame- 45 lyet (a razon fel nem tüntetett) örlőjáratban porrá őrölve megfelélő adagoló szerkezettel vezetünk be az (5) morzsoló dobba, amélv az anyagot egész finomra szétmorzsolja és egyben a szurok-porral 50 összekeveri. A szurok mennyisége a tőzeg minősége szerint változó. Az eddigi tapasztalatok szerint célszerrű a kész brikett súlyához képest kb. 3—5°/o-nyi szurkot beadagolni. 55 Az eddig leírt folyamatok alatt az anyag még több vizet veszít úgy, hogy száraz tapintató alákban kerül a (6) keverőbe, amelyben a (7) tartályból valamely fenoltartalmú anyagot (karbolsavot, kőszén-kát- go rány-olajat, kreozotot stb.) vezetünk be, célszerűen légnyomással szétporlasztott alakban. A fenoltartalmú anyagok súlya, a kész brikett súlyának körülbelül l<yo-a legyen. 65 A (6) keverőből az ily módon telített anyag a (8) fűtőikészülékbe kerül, mely lényegileg forjgó szállítócsigávall ellátott dobból áll, amely tetszőleges módon fűthető. Az ábrázolt példa szerint a dob- 70 hoz több helyen csatlakozó gőzvezetékkel áll kapcsolatban, amely túlhevített gőzt vezet be a szállítócsiga egyes tereibe, ez a gőz közvetlenül fűti a lefelé továbbított anyagot. 75 Az anyag fölhevítése folytán egyrészt a szurok megolvad, másrészt a tőzegszemcsék még bensőbben összekeverednek a