110662. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gőztöltésű izzókatódás kisütőedény

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110662. SZÁM. — vn/d. OSZTÁLY. Gáz- vagy gőztöltésű izzókatódás kisütőedény. Allgemeine Elektrieitats-Gesellscliaft cég" Berlin (N émetország-). A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 22-ike. A találmány gáz- vagy gőztöltésű ki­sütőedény fényív- vagy fényívszerű ki­süléssel és izzókatódával és különösen olyan kisütőedény, melynél a nagyfelü-5 le.tű katóda a maximális terhelési ára­mot gyakorlatban tiszta elektronemisz­sziós áramként szolgáltatja és melynél a gáztöltést, a terhelést és a rákapcsolt fe­szültséget úgy választjuk, hogy az 10 anóda és katóda közötti feszültségesés az ú. n. porlasztófeszültség alatt legyen. Kielégítő nagy emittáló felület létesí­tésére javasolták már a katódát úgy ki­képezni, hogy két közös tengelyű, egy-15 mással sugárirányú harántfalakkal ösz­szekötött hengerből legyen, mint ezt pl. az 1. és 2. ábrák mutatják. A gáz- vagy gőztöltésű (nemesgáz, higanygőz), (4) ki­sütőedénynek korongalakú (5) anódája, 20 van, mellyel szemben a nagyfelületű ka­tóda van elrendezve. A katódát a 2. ábra a tengelyhez merőlegesen vett metszet­ben mutatja. A katóda a belső (1) kör­hengerből és a külső (2) körhengerből 25 van. Az (1) henger külső felületét a külső (2) henger belső felületével az egyenlő távolságokban elrendezett sugár­irányú (3) harántfalak kötik össze. A su­gárirányú (3) harántfalakat, az (1) hen-30 ger külső felületét és a (2) henger belső felületét emittáló réteg, pl. bárium­oxidréteg borítja. Az (1, 2) hengereknek egymás felé tekintő felületei és a sugár­irányú (3) harántfalak a katóda emit-85 táló részét képezik. A katóda előnyösen közvetett fűtésű, mégpedig célszerűen az (1) henger belsejében lévő fűtőtest, pl. -wolframspirális fűti. A (2) hengert egy vagy több sugárzásvédő (8) henger, azaz több olyan fémes henger veheti körül, 40 mely a hőnek az emittáló felületről való sugárzását kifelé messzemenően csök­kenti. Rácsvezérlésű kisütőedényeknél a vezérlőrácsot a katódlábon bilinccsel megerősített (8) támasztótartóktól tar- 45 tott perforált (7) bádoghenger veheti kö­rül. E helyett azonban a vezérlőrács más alakú és elrendezésű is lehet és a beren­dezés úgy is kiképezhető, hogy a vezérlő­elektróda az anódát körülveszi és eset- 50 leg a kisütőpályát hossza legnagyobb ré­szén körülzárja. Célszerűen olyan kivi­telű, egyanódás burákat alkalmazunk, hogy az (1, 2) katódalhengereik tengelye a kisütőpálya tengelyével összeessék, mint 55 az 1. ábrán szemléltetett elrendezésnél. A leírt kisütőedények és katódák rend­kívül jól beváltak és rendkívül nagy élet­tartamúak. Az (1) és (2) katódahengerek közötti sugárirányú harántfalak megen- 60 gedik, hogy aránylag nagyon kis téren aránylag nagyon nagy emittáló felületet helyezzünk el, a katóda melegét kedvező módon sűrítsük össze és ezzel kis fűtő­teljesítményt kapjunk. 65 A találmány alapját képező kísérle~ teknél már most azt találtuk, hogy a két katódahenger közötti sugárirányú ha­rántfalak alkalmazásánál a kisülés in­kább az emittáló felület központos ré- 70 szein mutatkozik, mert a sugárirányú ha­rántfalak a katódahenger belseje felé ösz­szefutnak. Avégett, hogy a kisülésnek a katóda középső részeiből való kiindulását megakadályozzuk és hogy az egész emit- 75 táló felület lehetőleg egyenletes igénybe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom