110610. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamosvasúti balesetek elhárítására
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI jMMt SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110610. SZÁM. — V/a2. OSZTÁLY. Berendezés villamosvasúti balesetek elhárítására. Nagy József erdőmérnök Alsózsolca. A bejelentés napja 1932. éri szeptember hó 22-ike. A villamosvasúti balesetek elhárítására már rendkívül nagyszámú berendezést ja vasoltak, az eddigi megoldások azonban vagy túlságosan bonyolultak voltak, 5 vagy csak kevéssé voltak biztonságosak. Különösen bonyolultak vagy kedvezőtlen hatásúak voltaik azok a javasolt berendezések, amelyek a villamoskocsiknak a veszélyeztetett helyzet bekövetkeztekor, rö-10 vid úton való megállítását célozták. A találmány célja elsősorban az, hogy legalább is a tulajdonképeni megállító berendezéseket kiváltó szerkezet legyen egyszerű ós hatékony, vagyis biztos és 15 gyors működésű. A találmány szerinti kiváltó szerkezet a villamoskocsik, illetve pótkocsik mellső és hátsó végén, kívánit esetben a kocsik aljának oldalain is alkalmazott, egymás-20 hoz képest kilengethető lapokból vagy falrészekiből áll, melyeik egymással szembenálló villamos kontaktusokat hordanak. A lapok vagy falrészek között rugó vagy más ellenállás van, mely a lapokat 25 és ezzel a kontaktusokat rendszerint egymástól távol tartja, míg ha a lapokat vagy falrészeket a villamoskocsik elé vagy közé került, veszélyeztetett személy éri, annak nyomása folytán a kontaktu-30 sok a ruigó ellenében zárulnak. Ekkor különböző áramkörök záródása következik be, mely áramkörök a villamoskocsit megállító, különböző berendezésekeit, pl. féket, talajfékeket vagy oly, alább leírt elektro-35 motort működtetnek, mely a kocsivezetőnól lévő kormányhengert zéróra vagy fékezésre állítja. A kiváltó szerkezet érzékenységének fokozása, illetve biztosabb működésének el-40 érése végett előnyös, ha azt egymás melletti, de külön-külön kilengethető, kontaktusos falrészek (ez esetben kisebb falrészek) sorozata alakjában létesítjük, melyek pl. egyetlen, közös, helytálló falhoz képest lengethet ők. E helytálló falat vagy 45 falrészeket a találmány szerint maga a szokásos mentődeszika is alkothatja, amivel a berendezkedési, illetve szerelési költségek csökkenthetők. A lengethető deszkák vagy falrészek a helytálló deszka 50 vagy a mentődeszka alsó részére csuklópánt révén szerelhetők fel és az említett rugók az egymással szembenálló falrészek alsó szélei közé vagy a csuklópánt tengelyére szerelhetők fel. Hogy azonban a ve- 55 szélyeztetett (különösen a motoroskocsi és a pótkocsi közé kerülő) egyén a mentődeszka folytán vagy esetleg a kiváltó szerkezet egyéb részei révén ne szenvedhessen sérülésit, a helytálló deszkát vagy 60 a mentődeszkát a találmány szerint csuklósan függesztjük fel, illetve két egymás fölötti, de egymással ellenkező kitérésű csukló közbeiktatásáival szereljük fel, amikor is tehát a kiváltó szerkezet a vészé- 65 lyeztetett egyén teste fölött akár az egyik, akár másik irányiban kitérni képes. Maga a konta'ktusos kiváltó szerkezet, mint jeleztük, bármily koosimegállító berendezést válitbat ki. A találmány szerint 70 az egyiik megállító berendezés a kocsivezetőnél lévő kormányhenger tengelyére szerelt segédelektromötoriból áll, melynek áramköre rendszerint meg van szakítva. Ha azonban a kiváltószerkezet működésbe 75 lép, a segédelektromótor áramköre záródik és a motor a kormányhengert zéróra, vagy fékezésre kapcsolja. Ennek megtörténtével a segédelektromótor magában véve ismert és így részletezésre nem szo- 80
