110598. lajstromszámú szabadalom • Szikvízgyártó gép
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI NIK^SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110598. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Szikvízgyártó gép. Tiitter Ágoston műszerész Sashalom. A bejelentés napja 1932. évi október hó 29-én. Az eddigi szikvízgyártó gépek rendszerint egy víztartályból, egy szivattyútérből és egy keverő tartályból állnak, mely utóbbiban a víznek a szénsavval való ke-5 verése megy végbe, A szivattyútér a keverő tartállyal áll összeköttetésben és a vizet a keverő tartályba hajítja, melybe a szénsavpalackból 7—12 atm. nyomású szénsavat bocsátanak be. Minthogy a szik-10 vízpalaekban legalább is 7 atm. nyomásnak kell uralkodni, mert különben a szíkr víz a palackból nem jön, ki, ezeknél a gépeknél a atm.-nál kisebb nyomásig csökkent szénsavat már nem lehet felhasználni. 15 E szénsavvesztesqgen kívül még a szikvízpalack töltésnél is áll elő szénsav veszteség, mert a keverő tartályból a palackba bocsátott kész szikvíz a palacknak csak s/4 részét tölti ki, míg annak Vi részét a 20 szabad szénsiav foglalja el, melyet a palack teljes megtöltésének lehetővé tétele céljából a szabadba bocsátanak. E kétféle szénsaweszteség elkerülésére oly gépek is vannak használatban, me-25 lyeknek az előbbi gépnél felsorolt részeken kívül még külön szénsavgyűjtő harangjuk van. Az ily gépeknél a szénsavpalackból származó 7—12 atm. nyomású szénsavat, továbbá a töltésnél a szikvíz-80 palackból kibocsátott fölös szénsavat és a kimerült szénsavpaliackban visszamaradó 7—0 atm. nyomású szénsavat az említett gyűjtő harangban gyűjtik össze és ebből bocsátják a keverő tartályba. 35 A találmány már most oly szikvízgyártó gép, mely lehetővé teszi a szikvízpalacknak minden szénsavveszteség és külön gyűjtő harang nélküli tökéletes megtöltését. E célból a találmány szerint a gépnek 40 egy előkeverő és egy főkeverő tartálya és két szivattyútere van, melyek közül az egyik a víztartállyal és az előkeverő tartállyal közlekedik és ebbe vizet szivattyúz be, mi ga másikj szivattyútér az 45 előkeverő tartállyal és a főkeverő tartállyal közlekedve az előkeverő tartályban bizonyos mértékig már szénsavval kevert vizet a főkeverő tartályba hajtja, mely utóbbit a szénsavpalackból 50 7—12 atm. nyomású szénsavval táplálunk. Ezenkívül a szikvízpalack töltésére való «sap az előkeverő tartállyal oly módon van összekötve, hogy a szikvízpalackból az első töltés után kibocsátandó fölös 55 szénsavat az előkeverő tartályba bocsáthatjuk az ebben lévő vízziel való keveredésre és ily módon való hasznosítására. A mellékelt rajzban a találmány szerinti gép két foganatosítási íalakja van 60 függélyes metszetben vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak függélyes metszete. A 2. ábra a másik foganatosítási alak egy 65 részének ugyanilyen metszete. A (b) szivattyútér, mely az (a) csövön át az (x) víztartállyal és a (c) csövön át a (d) előkeverő tartállyal közlekedik, az (x) víztartályból vizet hajt a (d) előkeverő 70 tartályba. Az (f) szivattyútér, mely a (g) csövön át a (h) főkeverő tartállyal és az (e) csövön át a (d) előkeverő tartállyal közlekedik, ez utóbbiból alább leírt módon szénsavval már előkevert szénsavas 75 vizet szivattyúz a (h) főkeverő tartályba, mely az (o) csövön át az (I) szénsavpalackkal közlekedik. Ez utóbbiból, az (o) csőbe
