110561. lajstromszámú szabadalom • Többszörösen hajtogatott papírlap, főleg könyvelési, gép- és átírási célokra

Megjelent 1934. évi szeptember hó 188-én. MAGYAR IURÍLY1 ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110561. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Többszörösen hajtogatott papírlap, főleg könyvelési, gép- és átirási célokra. Bonnaire Claud Ernest Victor kereskedő Berlin-Lichterfelde-West. A bejelentés napja 1933. évi május hó 4-ike. Ismeretesek már egy vagy több papír­lapból készült, összefüggő és egymásfölé hajtogatott egyforma nagyságú papír lap­csoportok, melyek ugyanazon formula, vagy igazolvány több példányú átírásá­nak létesítését teszik lehetővé. A metszési vagy törési élekkel elhatárolt összerakott egyes papirlapmezők a törési vagy met­szett élek között mindig egyforma ala­kúak és nagyságúak s az összerakott lap­csoportban mindig egymást fedő azonos helyzetűek. A találmány több lapból álló lapcsoport olyan lapelrendezése, melynél az egyes papirlapmezők határoló szélei olyan kü­lönböző helyzetekben vannak, hogy a lap­csoport összeállítása után az egyes mezők egyes részei szabadon fekszenek. E célból legcélszerűbben egy tetszés szerinti alakú sík fő-papirlapot hajtogatott, vagy met­szett élek alkalmazásával úgy osztunk fel tetszés szerinti alakú, méretű és helyzetű, részben vagy teljesen egymás fölé hajto­gatható, egyenként felhasználható papir­lapmezőkre, hogy a főlapnak megfelelő felosztása után a különleges megkülön­böztető jelekkel ellátott vagy ellátandó mezőrészek szabaddá váljanak. A met­szett vagy hajtogatott élek megfelelő el­rendezése révén elérhetjük, hogy külön­böző nagyságú és alakú papirlapmezők a hajtogatás után úgy kerüljenek egymás­fölé, hogy a mezők egyforma szöveggel, vagy jelzésekkel ellátandó helyei pontosan egymás fölött legyenek és pl. karbonpapír behelyezése után egyidejűleg láthatók el át- vagy gépírással. Lehet továbbá egy­forma vagy különböző nagyságú lapmező­ket is hajtogatni, úgyhogy a hajtogatott mezők pikkelyszerűen sorakozzanak egy- +0 más után, mimellett ugyancsak hajtoga­tással elérhetjük azt is, hogy olyan mezők, melyek a kiterített főlapon egymástól tá­vol fekszenek, a hajtogatás után közvet­lenül (síkban) egymásfölé, alá, vagy mellé 45 kerüljenek, úgyhogy ezeket a mezőrésze­ket könnyen lehet megfogni, vagy áttekin­teni, vagy egyidejűleg, ill. folytatólag egymás után megmunkálni, pl. feljegyzé­sekkel ellátni. A főlap szélein kívül fekvő, 50 megegyező munkafolyamatokkal, pl. haj­togatással, szakítással, különösen azonban vágással létesített részmező-szélek a haj­togatás után különbözőképpen jutnak fe­dőhelyzetbe. Eészimezőkre felosztott több 55 főlap is összefügghet és folytatólagosan hajtogatható szalagot képezhet, mikor is az esetleg még oldalt elrendezett külön­böző nagyságú papirlapmezők az egyik főlap fölé is hajthatók. 60 A mezőszéleket egy- vagy kétoldalas fáncolásal, vagy szakítóvonalozással, vagy lyukgatással, vagy részleges vágással elő­készíthetjük, ha a mezőket, pl. a megírás, stb. után a szélek mentén a főlapról le kell 65 szakítani. Azokon a hajlítási éleken kívül, melyek az egyes mezőknek a megíráshoz kívánt helyzetbe hozására valók, további íáncokat is alkalmazhatunk, melyekkel a főlapot más módon, pl. egy lemezlevél 70 összehajtásakor feloszthatjuk. Egyes rész­mezők tetszés szerinti változó helyzetben láthatók el teljesen vagy részben ugyan­olyan átírással, ill. átütéssel, mint az ere­deti részimező, vagy mint más részmezők. 75 Az eredetiként szolgáló főlapon kiviil át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom